Az Európai Unióba igyekvő kelet-közép-európai országok legjelentősebb gazdasági partnereiként számon tartott - és így a bővítés elsődleges érintettjeinek számító - Ausztriában és Németországban sem járna az új tagok felvétele a költségvetési egyensúly felborulásával, miközben nőne ezen országok állampolgárainak jóléte - áll az Európai Bizottság számára készült, az EU keleti bővítésének gazdasági költségeivel és hasznával foglalkozó tanulmányban.
A kutatók feltételezései szerint a bővítés mind Ausztria, mind pedig Németország esetében a közös költségvetéshez való nettó hozzájárulás növekedésével járna, de a gazdasági növekedés export húzta dinamizálódása nyomán növekvő adóbevételek kiegyenlítenék a negatív hatást. A kiegyenlítés az elemzők által használt modell szerint akár olyan jól sikerülhet, hogy az egyensúly romlása nélkül nőhetnek a lakossági transzferek.
A gyorsabb gazdasági növekedés növeli a háztartások jövedelmét, a keleti irányú bővítés az ekképp kalkulált társadalmi jólétet Ausztria esetében évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,5-0,6 százalékával, Németország esetében pedig annak 0,4 százalékával dobná meg. Az új tagok felvételének a mezőgazdaság és az élelmiszeripar lenne a legnagyobb vesztese, miközben a vegyipar, a textil- és ruhaipar feltételezhetően a győztesek közé tartozna - áll a tanulmányban.
Németország a kivitelben és a behozatalban egyaránt messze a legfontosabb partnere Magyarországnak. Az oda irányuló export a teljes magyar kivitel 35,6 százalékát, az onnan érkező import pedig az összbehozatal 24,9 százalékát tette ki 2001-ben - igaz, mindkét részesedés némiképp csökkent 2000-hez viszonyítva. Ausztria az exportban második, az importban pedig a harmadik helyet foglalja el. Az osztrák részesedés rendre 7,9, illetve 7,3 százalék.
A kutatók szerint a kandidáló országokkal lazább gazdasági kapcsolatban lévő tagállamok közül Olaszország és Dánia példája is azt mutatja, hogy - ha kevésbé is - ezen országok szintén a bővítés nyertesei lehetnek.
K. P. P.
