Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mind 2002-ben, mind pedig 2003-ban az inflációs célsávon belüli fogyasztói áremelkedés várható, az idei első félév dinamikus dezinflációja után a drágulás ütemének stagnálására kell számítani - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentéséből. A tegnapi háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az MNB egyelőre nem lát okot az árfolyamsáv korrekciójára.
Az elemzés szerint az idei első félévben a fogyasztói áremelkedés ütemének dinamikus csökkenése várható, amit az év második felében - a bázishatásnak és a feltehetően emelkedő olajáraknak betudhatóan - az infláció stagnálása követ, és 2003-ban is viszonylag lassú dezinflációra lehet számítani. Az előrejelzés szerint mind az idei, mind a jövő év végén a célként kitűzött +/- 1 százalékos sávon (középértékek 4,5, illetve 3,5 százalék) belül lesz az inflációs ráta, ám az indexek változtak. Az idén december/decemberi értékre vonatkozó prognózisát 4,3-ról 4,8 százalékra emelte a jegybank, éves átlagos előrejelzését pedig 5,4-ről 5 százalékra módosította. A 2003-as évre 3,9 százalékos éves átlagos és 3,3 százalékos decemberi rátát valószínűsít az MNB. A korábbi jelentésben még csak 2003 első negyedévére adtak prognózist: az abban szereplő 4,2 százalékot az új jelentésben 4,6 százalék váltotta fel.
A jegybank novemberi prognózisa még mind 2002-re, mind pedig 2003-ra alacsonyabb fogyasztói áremelkedéssel számolt. Az előrejelzések felülvizsgálatának okaként az MNB azt jelölte meg, hogy a forint erősödése a vártnál lassabban jelentkezik az árakban, az olajár ugyan alacsony, de emelkedik, a bérek és a fogyasztás növekedése dinamikusabb a novemberben előre jelzettnél. A forint tavalyi nominális felértékelődése idén fejti majd ki igazán hatását a fogyasztói árakban - vélik a jegybank elemzői, akik elmondták, hogy a tavalyi év negyedik negyedévére vonatkozó számítások szerint a monetáris politika a csúszó leértékelés megszüntetésével 0,8 százalékponttal mérsékelte október és december között a fogyasztói áremelkedést.
Miután a jelenlegi árfolyamsáv nem akadályozza az inflációs célkitűzés teljesülését, így nincs ok annak korrekciójára - mondta el a tegnapi háttérbeszélgetésen Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy az árfolyam-politikával kapcsolatos kérdések a monetáris tanács (MT) hatáskörébe tartoznak.
Az MNB inflációs jelentésének becslése szerint tavaly 3,8-3,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, idén 3,0-4,0 százalékkal nő a gazdaság, jövőre pedig 3,5-4,5 százalékos bővülés várható. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a tavalyi 2,2 százalék után 2002-ben 1,8-2,7 százalék, 2003-ban pedig 2,4-3,5 százalék között valószínűsíthető.
Kolozsi Péter Pál
