Magyarországon jelenleg mintegy 1,1 millió háztartás készül valamilyen lakásberuházásra. Közülük csaknem 350 ezer költözni szeretne - derül ki a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) kutatásából. Az adatfelvétel 2001 tavaszán zajlott. A kutatás eredményei szerint mintegy 372 ezer magyarországi háztartás az átlagot meghaladó arányban rendelkezik megtakarítással, különösen lakáscélúval. Csupán minden ötödik lakást vásárolni akaró képes arra, hogy a jelenlegi ingatlanja megtartásával jusson újhoz. A valamilyen lakásberuházásba kezdők 60 százaléka nem tervezi külső forrás bevonását, különösen a felújítások és a lakásbővítések finanszírozhatók önerőből. A nagyobb beruházást jelentő lakásvásárlásnál azonban kétharmaduk tervez hitelfelvételt, illetve valamilyen állami támogatás igénybevételét.
Amennyiben a kormány a mai ülésen a használt lakások vásárlására is kiterjeszti a támogatást, az széles tömegeket érintene előnyösen. A lakást vásárolni, illetve építeni akarók 47 százaléka ugyanis legalább részben a mostani lakásának eladásából tervezi beruházását finanszírozni, ám a kedvezőbb hitelfeltételek ennek átgondolására késztethetik őket.
Egy matematikai modell segítségével a kutatók fajlagos lakásértéket is számoltak. Ezek visszaigazolják azt a piaci tapasztalatot, miszerint a budapesti lakások értéke sokkal magasabb az azonos minőségű vidéki lakásokénál. A fővárosban a négyzetméterárak átlagosan kétszer magasabbak, mint a megyeszékhelyeken és több mint háromszor, mint a községekben.
A Tárki adatai szerint a magyarországi lakások négyzetméterára 2000 és 2001 tavasza között átlagosan 23 százalékkal emelkedett. A növekedés területenként eltérő: amíg a fővárosban 33 százalékkal drágultak a lakások, addig a megyeszékhelyeken 26 százalékkal, a községekben alig 12 százalékkal, a városokban pedig csupán 5 százalékkal.
D. L.
Domokos László