Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az inaktívak körében - ezek a munkavállalási korú népességből a nem munkavállalók, nem is nyilvántartott munkanélküliek - a foglalkoztatás növelésének még jelentős tartalékai vannak - állapítja meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb munkaerő-piaci helyzetjelentése. E megállapítás egybecseng a Gazdasági Minisztérium (GM) véleményével. A tárca ugyanis munkaerő-piaci előrejelzésében úgy véli, hogy idén az első hat hónapban csaknem 40 ezer fővel bővül a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, a regisztrált állástalanoké 10-15 ezer fővel csökken, így 2002. június végén 325-330 ezer munkanélkülit tartanak majd nyilván a munkaügyi központok (NAPI Gazdaság, 2001. január 23., 3. oldal). A tárca szerint az inaktívak közül várhatóan 20-25 ezren vállalnak munkát ebben a félévben, a jelenleg is tartó erőteljes reálbér-növekedés ugyanis mind több inaktívat csalogathat (vissza) a munkahelyekre.
Az ÁFSZ adatai szerint a 15 és 64 év közötti gazdaságilag inaktívak száma jelenleg mintegy 2,7 millióra rúg. Közülük csaknem 560 ezren szeretnének újra munkához jutni. A felmérés szerint a legtöbb korcsoportban csaknem minden ötödik ember keresne újra magának munkahelyet. A legfiatalabb, 15-19 év közti korosztályból a nem tanulók és gyesen sem lévők gyakorlatilag mind dolgoznának, míg a 20-24 évesek között kétharmad ez az arány.
Az adatfelvétel során azt is megkérdezték, hogy az a több százezer inaktív, aki dolgozni akar, de nem keres munkát, mivel indokolja távolmaradását a munkapiactól. Csaknem 113 ezren úgy ítélték meg, hogy jelenleg nem akad számukra megfelelő munka, vagy pedig túl fiatal vagy túl idős az állás betöltéséhez. További 106 ezren egyéni vagy családi akadályra hivatkoztak. Csaknem 84 ezren a tanulás mellett is dolgoznának, illetve kilépnének az iskolarendszerből. Csupán kilencezren hivatkoztak az alacsony fizetésre. Ez az alacsony arány legalábbis megkérdőjelezi az utóbbi két évben dinamikusan növekvő reálbértől várt létszámnövekedést.
A munkaerő-tartalékot növelik a „fiatal nyugdíjasok”. Az Európai Unióban ugyanis jellemzően 65 éves korukig dolgoznak a munkavállalók, Magyarországon viszont csak 62 év a nyugdíjkorhatár. A 62-65 év közötti frissnyugdíjas korosztály (amely több mint 200 ezer főt jelent) jelentős része valószínűleg még vállalna munkát. A kilencvenes évek elején például még mintegy félmillió nyugdíjas dolgozott Magyarországon.
D. L.
