A közép-európai régió országaiban januárban feljegyzett meglepően magas agrárinfláció elsősorban a zord téli időjárással magyarázható - derül ki a lapunk által megkérdezett szakértők véleményéből, akik nem tartják valószínűnek, hogy a következő hónapokban is a januárihoz hasonló részindexeket tartalmaz majd a statisztika.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a friss zöldségek nagy részét Magyarország - és feltehetően a többi közép-európai ország is - az utóbbi évtizedek egyik leghidegebb telét átélő dél-európai térségből szerzi be. Dél-Európában november vége és január 20. között a megszokottnál mintegy 5 fokkal alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet. A zöldségeket ezekben az országokban is zártan, azaz a külső környezet káros hatásaitól védve termesztik, de a fűtési költségek megugrása a termékek árában is jelentkezett - fejtette ki lapunknak Stollár András, agrármeteorológus.
A prágai statisztikai hivatal a 0,9-1,0 százalékos várakozásokkal és a decemberi 1,3 százalékos részmutatóval szemben januárban havi 1,9 százalékos fogyasztói áremelkedést jegyzett fel az élelmiszerek főcsoportjában, Varsóban pedig a tavalyi évzáró 0,6 százaléknál 0,4 százalékponttal volt magasabb az év eleji agrár-árdinamika. Magyarországon decemberben még 0,2 százalékkal estek a szektor árai, januárban pedig az elemzők által 1,5 százalék körülire várt élelmiszer-drágulás a valóságban végül 2,5 százalékot tett ki.
A részletes statisztikákból kiderül, hogy a régió agrárárindexei elsősorban a zöldségfélék dinamikus drágulását tükrözik. Csehországban a zöldségek hó/hó alapon kalkulált áremelkedése 23,8 százalékos volt és Lengyelországban is tíz százalék feletti áremelkedésről adott számot a statisztika. Magyarországon a zöldségek és gyümölcsök 11,8 százalékkal drágultak a decemberi szinthez viszonyítva, a friss zöldségek havi áremelkedése pedig meghaladta a 30 százalékot.
K. P. P.
