Az MNB monetáris tanácsa (MT) tegnapi ülésén február 19-i hatállyal 50 bázisponttal, 9 százalékról 8,5 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatlábat. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a korábbi kamatdöntések indoklásaiból egyértelműen újabb kamatvágásra lehetett következtetni, csak abban mutatkozott a döntés előtt véleménykülönbség, hogy ennek mértéke 25 vagy pedig 50 bázispont lesz-e. A januári inflációs adat elsősorban idényjellegű okok miatt lett rosszabb az előzetesen várnál, miközben a maginfláció mérséklődött, így semmi nem akadályozta a monetáris enyhítést - mutattak rá többen is. Az MT idén négyszer ült össze, és ebből háromszor lazított a kondíciókon, összesen 125 bázisponttal. A kamatok mérséklését az tette lehetővé, hogy az elmúlt időszakban a forint erősödésével szigorodtak a monetáris kondíciók.
Az MNB szerint további erősödésre nincs szükség azt inflációs cél eléréséhez. A MT megvitatta a következő inflációs jelentést. Eszerint a forint elmúlt negyedévben bekövetkezett 4 százalékos erősödése ugyan segíti a dezinflációt, ám az MT ennek ellenére 4,8 százalékra rontotta a 2002. év végi inflációs prognózisát, mert azt tapasztalja, hogy a forint erősödése lassabban gyűrűzik át az árakon, mint azt korábban feltételezték. A testület hangsúlyozza, hogy a bérek nominális emelkedése nem követte az infláció mérséklődését, és ez a szolgáltatások terén lassíthatja a dezinflációs folyamatot. A tanács arra figyelmeztet, hogy a vállalkozások csak akkor tudnak versenyképesek maradni, ha ár- és bérkalkulációikban jobban figyelembe veszik az eladási árak lassabb növekedését. Ugyancsak inflációs kockázatot jelentenek a gyorsuló világgazdasági növekedéssel párhuzamosan esetleg emelkedésnek induló olajárak is. A testület a decemberi inflációs prognózis emelésével egy időben 5,4 százalékról 5,0 százalékra csökkentette az idei átlagos inflációs becslését, mert korábbi prognózisánál lényegesen alacsonyabb értékkel indult az év.
K. P. P.-M. D.
