Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két évre szóló költségvetés megalkotásakor, 2000 őszén figyelembe vett makrogazdasági pálya módosulásának következtében már tavaly évközben számos módosítást kellett végrehajtani az államháztartási előirányzatokban. A büdzsé készítésekor még mindkét évre 5,5 százalékos növekedéssel és 6, illetve 5 százalékos éves átlagos inflációval számoltak, ám a világgazdasági dekonjunktúra miatt 3,5-4 százalékos bővülés a reális, az árindex emelkedése pedig tavaly 9,2 százalék volt, s idén sem várható, hogy 5 százalékra csökkenjen. Az idei költségvetési irányszámokat a tavalyi módosítások nem érintették, így az eredeti előirányza-tok élnek, de az áthúzódó hatások miatt azok túllépésére kell számítani, például a helyi önkormányzatok esetében is.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint az év közbeni döntések nyomán 2001-ben az önkormányzatok mintegy 20 milliárd forint többlettámogatásban részesültek. A tárca szerint a helyhatóságoknál idén összesen mintegy 25 milliárd forint nem tervezett többletkiadás keletkezik az áthúzódó hatások miatt, ezek forrása a költségvetés tartaléka. (A céltartalék idei előirányzata 33,4, az általános tartaléké 37,5 milliárd forint.) A kiadások elsősorban a köztisztviselők és az önkormányzati fenntartású intézmények - tűzoltóság, szociális ellátóhelyek - bérhelyzetének javítását szolgálják, emellett az évközi nyugdíjemelések a rendszeres szociális ellátásban részesülők járandóságait is megemelték.
A tervezettől eltérő makropálya az önkormányzati alrendszer fő számait sem hagyja érintetlenül. A pénzügyi tárcánál januárban úgy számoltak, hogy a helyhatóságok GFS-rendszerű (a hitel- és értékpapírügyletek nélkül számolt) kiadásai idén 6,2 százalékkal haladhatják meg az előző évi ráfordításokat. A két évre szóló országgyűlési előirányzatokban még 105,9 százalékos növekménnyel kalkuláltak. Az eltérést elsősorban a dologi kiadásoknál várható növekedés okozza, amelyet rendre alultervez a PM, s amelyhez a tervek szerint még 2004-ben sem járulna hozzá az állam. A személyi juttatásoknál 14,3 százalékos emelkedést várnak, szemben az eredeti előirányzatban szereplő 15,9 százalékkal, ami a tavalyi nagymértékű, a terveket jócskán meghaladó bérkiáramlással magyarázható. Az előző évben a költségvetési szférában 19,7 százalékos bérnövekedés volt, idén 12,4 százalékkal nőnek az önkormányzati személyi juttatások. Az új ciklus első két évében 6-7 százalékos bővülésre lát lehetőséget a tárca.
A bevételi oldalon sem tarthatók az irányszámok, hiszen például az önkormányzatok által kivetett helyi adókból is 41 milliárd forinttal több folyt be tavaly a tervezettnél. A PM szerint az önkormányzatok saját folyó bevételein belül jelentős nagyságú intézményi működési bevételek az inflációnál alacsonyabban, a helyi adók pedig dinamikusabban növekedhetnek.
B. Z.
