Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Orbán Viktor legnagyobb horderejű ígérete - évértékelő beszédnek álcázott választási programjában - a nettó bérek megduplázása, ami részben az adócsökkentésen keresztül valósul meg. Ez - egyéb makrogazdasági hatásaitól eltekintve - nagymértékben rontja az államháztartás egyenlegét. Az orbáni adócsökkentés a gyermekek után járó kedvezmények növelésével operál. A három gyermekig minden csemete után járó 1 millió forintos adómentesség hatása nehezen számszerűsíthető, mert nem ismert, hogy a gyermekesek mely csoportjai mennyire tudják kihasználni a lehetőséget. Másképp megközelítve a kérdést: a kiadási oldalon csak a köztisztviselők és a közalkalmazottak nettó kereseteinek növekedése jelenik meg, a bevételi oldalon viszont ennél több esik ki.
, mert az adók csökkenése a versenyszférából befolyó bevételt is csökkenti. A 800 ezer közalkalmazott havi nettó átlagkeresete 2001-ben 62 ezer forint körül volt, a nettó bértömeg így 600 milliárd lehetett, tehát a ciklus utolsó évében már 1200 milliárdot kell kapniuk. Keresetüknek ehhez az egymást követő években rendre 19 százalékkal, vagyis 114, 250, 411 és 600 milliárd forinttal kell emelkednie, ami az egész ciklusra 1375 milliárd forint egyenlegrontó hatást eredményez.
Más a helyzet a versenyszférával, itt az adócsökkentés egyenlegrontó hatását a nominális bérek emelkedéséből származó adóbevételi többlet részben ellentételezi, így a kedvezőtlen hatás évi 50-60 milliárd forint lehet. Mindez összességében azt jelenti, hogy az Orbán-kormány újraválasztása esetén átlagosan évi 400 milliárd forintot hagyna kint a gazdaságban vagy fizetne ki többletbérként. Az adócsökkentés gazdaságélénkítő hatása, a fizetési hajlandóság várható javulása, valamint a megnövelt bérekből származó adóbevétel-növekmény ezt az egyenlegrontó hatást részben ellentételezi, vagyis a végső hatás ennél kisebb lehet.
Autópálya-építés terén az Orbán-kabinet lemaradt a szocialistáktól. Medgyessy Péter 800 kilométer új autópályát ígért, a határok eléréséig hiányzó sztrádaszakaszok hossza viszont csak 600 kilométer, így erre a célra egy Fidesz vezette kormány évente átlagban csak 150 milliárd forintot költene el. Orbán ugyanakkor négy új Duna-hidat is ígért; minden évben egyet átadva évi 10 milliárd forinttal számolhatunk. Az infrastruktúra-fejlesztéshez hasonló nagyságrendű összeget kíván az egész ciklusban 600 milliárd forintot felemésztő egészségügyi konszolidáció.
Orbán Viktor a bölcsődétől a középiskoláig tartó ingyenes étkeztetést is programja részévé tette. Ez 1,7 millió ovissal és iskolással, 180 napos tanévvel és 200 forintos napi költséggel számolva 60 milliárd forint évente. A szociális intézkedések részeként az új Orbán-kormány megduplázná a kiegészítő családi pótlékot, ez évi 40 milliárd forint, és duplájára emelné az özvegyi nyugdíjakat, ami évi 70 milliárd forint.
A további Orbán-bejelentések közül a 10 ezer kollégiumi férőhelyet 30 milliárdból lehet megvalósítani. A 7500 új szociális bérlakás 23 milliárd forint állami támogatással épülhet meg, hiszen tavaly 13 milliárdból 4000 készült el. Orbán Viktor szerint ebben a ciklusban 200 kilométer gátat erősítettek meg 31 milliárd forintból, hasonló költségekkel számolva a kilátásba helyezett újabb 500 kilométer 77 milliárdot visz el. E három tétel éves költsége így 32,5 milliárd forint.
A 45 éven felülieknek járó járulékkedvezmény mértékéről Orbán Viktor nem szólt, ez a tétel ezért nem számba vehető, de a fentiek alapján a kormány hatalmon maradása a következő ciklusban évi 850-900 milliárd forintba kerülne.
M. D.
