A 150 tagú szlovák parlament jelen levő 129 képviselőjéből 112 szavazta meg azt a határozatot, amely a státustörvény megváltoztatására szólítja föl a magyar kormányt, és leszögezi, hogy Magyarország a jogszabállyal beavatkozik Szlovákia területi és személyi joghatóságába.
Idehaza mindez leginkább az északnyugat-magyarországi megyék - Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron - munkáltatóit és munkavállalóit érintheti. Komárom-Esztergomban a múlt héten 625 szlovák állampolgárnak kiállított munkavállalói engedély volt érvényben, vagyis ebben a térségben van kereslet a határon túli munkaerő iránt.
A szlovák munkaerő nem olcsóbb, mint a magyar, hiszen az alkalmazására engedélyt kapó cégeknek vállalniuk kell, hogy megadják a magyar béreket a túloldalról érkezetteknek. A megyei munkaügyi központ koordinációs osztályának vezetője, Pákozdi Szabolcs a NAPI Gazdaságnak elmondta, főképp a megyében működő multik fordulnak a hivatalhoz azzal, hogy határon túli munkaerőt foglalkoztatnának. Ők jellemzően egy évre kérnek engedélyeket, az idénymunka - amelyet a státustörvény által biztosított 3 hónapos munkavállalás lehetővé tenne - nem jellemző. Néhány esetben ugyanakkor egyszerűsítette volna a munkáltatók dolgát a törvény alkalmazása. A megyei multik - elsősorban termékpalettájuk változtatásakor - többször is kértek már rövid idejű foglalkoztatásra engedélyt, ilyenkor és megrendelésállományuk kilengésekor egyszerűbb lett volna határon túli magyarokat alkalmazni, mint végigjárni a hivatal elbírálási procedúráját.
A szlovák parlament döntése nem érinti a Mol és az OTP szlovákiai terjeszkedését. Mindkét cég ottani akvizíciója - a Slovnaftban, illetve az IRB-ben történő tulajdonszerzés - szerződésekkel körülbástyázott, így a politikai indulatok nem akadályozhatják azok teljesülését, mondjuk a Mol Slovnaft-opciójának lehívását.
Más kérdés, hogy miként befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését és ezzel uniós csatlakozási esélyeit, hogy északi szomszédunk megorrolt ránk. Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője szerint egy kisebb súlyú lengyel esemény - mint például az EU-lengyel agrártárgyalások kérdése - nagyobb hatással van a magyarországi befektetésekre, mint a tegnap történtek, a rövid távú elemzésekben nem kap nagy hangsúlyt a szlovák határozat. Ugyanakkor azokban a hosszabb távú előrejelzésekben, amelyek tárgya az EU-csatlakozás és a konvergencia, felbukkanhat a státustörvény körüli huzavona mint olyan regionális probléma, amelyik hátráltathatja az EU-csatlakozást.
M. D.
