A múlt hétre jellemző, tavaszinak mondható időjárásban a növények vegetációja számottevően felgyorsult, egy jelentősebb hideg így nagyobb veszteségeket okozhat - vélekedett több szakember, termelő is. Aggodalomra annál is inkább van ok, mert az elmúlt több mint 100 év statisztikái szerint a január végi meleg időjárást sokszor még márciusban is viszonylagos hideg követte.
Ezzel együtt Fiáth Miklós, az Alföldi Gabona kereskedelmi igazgatója szerint az enyhe idő egyelőre nem adott okot aggodalomra. A búza fejlődése ugyan valóban felgyorsult, a gazdák jelentései szerint az utóbbi napokban többet nőttek a vetések, mint az ősz óta. Tartós hideg vélhetően nem károsítaná komolyabban a búzaföldeket, már amennyiben 20 centiméter mélyre nem hatol le a fagy; ilyen erős fagyokat egyelőre nem jeleztek. Sokkal nagyobb gondot jelentene, ha gyorsan váltakozna a hőmérséklet, s a nappali enyhe időjárást éjszaka kemény fagyok követnék, ekkor ugyanis a hajszálgyökerek elszakadhatnak, s tönkremehet a vetés.
Kovács Endre, az Agrimpex kereskedelmi igazgatója szerint a búza vetése tavaly késett, s részben emiatt a fejlettsége elmarad az ilyenkor megszokottól. Így a meleg végül is most jót tett. Úgy véli, a korán megindult vegetáció miatt egy jelentősebb fagy esetén a repceföldeken lehetnek nehézségek, mivel e növény a búzánál sokkal érzékenyebb a fagyra.
Lux Róbert, a Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint a gyümölcsfák, ültetvények már nincsenek „mélynyugalmi” állapotban, megindult a vegetáció. Így természetesen újabb hideg időjárás esetén lényegesen nagyobb károk keletkezhetnek, mint a téli fagyoknál. A legérzékenyebbek jelenleg a kajszibarackfák. Ezzel együtt a korai tavasz visszatérte akár kiemelkedő terméshez is vezethet, hiszen így hosszabb ideig gyűjthetik a gyümölcsök a cukrot.
Szakemberek szerint akkor kellene nagyobb károkkal számolni, ha a hőmérséklet tartósan mínusz 5 fok alá csökkenne; kedd hajnalban egyelőre csak mínusz 3 fokig süllyedt.
(NAPI)
