Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországnak az a legrosszabb, hogy nem kezelnek majd egyenlően bennünket a jelenlegi EU-tagállamokkal, még az új hétéves költségvetési ciklus kezdete után sem - mondta külföldi tudósítóknak rendezett budapesti sajtóbeszélgetésén Orbán Viktor, az Európai Biztottságnak a csatlakozni kívánó országok agrártámogatásáról előterjesztett javaslatáról.
Budapest nem egyszerűen szubvenciókat szeretne, hanem egyenlő feltételeket a verseny körülményei között, amit a jelenlegi előterjesztés nem biztosít - írta az MTI. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) lapunkhoz eljuttatott közleményében tájékoztatott, hogy Orbán Viktor telefonon konzultált a visegrádi együttműködésben részt vevő országok kormányfőivel az ügyben. Megállapodtak, hogy brüsszeli főtárgyalóik további egyeztetést folytatnak a javaslatról, s ezen túlmenően februári értekezletükön megpróbálnak közös álláspontot kialakítani.
Orbán megjegyezte, hogy a magyar kormány természetesen jobban örülne egy kétéves átmeneti időszaknak, amely 2006-ig tartana, addig, amíg meg nem kezdődik az EU új költségvetési időszaka, az EU-bizottság javasolta tízéves átmenet helyett. A kormány egyébként szombaton értékeli az Európai Bizottság előterjesztését, mindazonáltal egyelőre csupán kiindulópontnak tartja - további alkudozás céljára - az EU elképzelését, nem pedig a tárgyalások végének, holott az unió tisztségviselői ez utóbbira igyekeztek utalni szerdán.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontjáról Szőke Gyula, az Agrárintervenciós Központ elnökhelyettese a cégvezetők klubjának konferenciáján elmondta, hogy az EU által nyújtott támogatottsági szint fejében az unió ugyan megengedné a hazai, most is működő támogatási rendszer fenntartását, ez azonban még mindig csak 50 százalékát tenné ki a tizenötök jelenlegi támogatottsági szintjének.
Szerinte változás várható a majdani tagországok közvetlen támogatásainak ellenőrzését végző rendszerben is. Ez a különböző magyar intézményekben csaknem 250 milliárd forint értékű beruházást, továbbá az évi 24 milliárd forint működési költséget felemésztő ellenőrzési rendszer - a csökkentett támogatási szint mellett - is jelentős terhet róna az országra.
(NAPI)
