Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az utóbbi évek fokozott gyermektámogatási politikája csak lassítani tudta az elszegényedési folyamatot, megakadályozni azonban nem - állapítja meg a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) most napvilágot látott háztartásmonitor vizsgálata. Számításaik szerint ugyanis a 18 éven aluli népesség, azaz a gyerekek 31,2 százaléka tartozik a népesség legszegényebb alsó jövedelmi ötödébe, holott 1992-ben még csak 23,4 százalék volt ez az arány.
Magyarországon ma a legalsó és legfelső népességtized jövedelmének aránya 7,5-8-szoros. Ez ugyan jóval nagyobb, mint a tíz évvel ezelőtt regisztrált 4,5-szeres különbség, ám 1996 óta gyakorlatilag nem változott, azaz az utóbbi években a jövedelemkülönbségek érdemben nem nőnek. A mostani arány megfelel a kontinentális Európában megszokottnak, bár jóval rosszabb eredmény a skandinávnál.
A kutatók szerint a családok jövedelmi színvonalát három tényező határozza meg: a háztartásban élő keresők és gyermekek száma, valamint a családtagok iskolázottsága. A felmérés eredményei szerint a múlt esztendőben érdemben javult a magyarországi középosztály anyagi helyzete. Az egyes rétegek közül ugyanis a középső jövedelmi kategóriákban érezhetően megjelent a gazdasági növekedés kedvező hatása. Az alsó és a felső rétegek közötti jövedelemarány az utóbbi években stabilizálódott. A stabilizálódás jele az is, hogy 2001-ben gyakorlatilag nem változott a szegény rétegekhez tartozók aránya a teljes népességen belül.
D. L.
