Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A földrajz tantárgy ma már nem az, amit korábban - akár a középiskolában - megismertek a tanulók. Ennek a tudományágnak az oktatása is egyre gyakorlatiasabbá válik - több más diszciplínához hasonlóan -, igazodva a megváltozott munkaerő-piaci igényekhez. Az egyetemi képzés során ma már nemcsak lemeztektonikát, geológiát és környezetföldrajzot tanulnak a hallgatók, hanem számos más tudományág tantárgyait is. Többek közt számítástechnikai ismereteket is szereznek, de tanulnak szociológiát, közgazdaságtant és közigazgatást is.
Az utóbbi években újra felértékelődött a szakma, akárcsak egy évszázada, amikor divatba jött a még ismeretlen területek felfedezése - mondta lapunknak Nemes Nagy József, az ELTE földrajztanszékének vezetője. A hallgatói létszám is jelentősen növekedett. Az ELTE ma már több mint száz hallgatót vesz fel egy-egy évfolyamra, míg korábban csupán évente harminc fővel gyarapodott a földrajztudományban képzettek száma.
A földrajzos egyetemi szakokon újra nagy a túljelentkezés. Bár földrajztanárként az átlagosnál talán kissé nehezebb elhelyezkedni, több új terület is megnyílt a végzettek számára. Többek közt a magánszférában működő tervezőcégek, valamint az önkormányzatok és a minisztériumok foglalkoztatnak nagyobb számban földrajz végzettségű munkavállalókat. Emellett természetesen az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia is tart néhány kutatót.
Újdonságnak számít a környezetföldrajzi szakirány, amely kimondottan gyakorlatorientált képzést kínál. A környezetvédelemben pedig - különösen az uniós csatlakozás kapcsán - egyre több átfogó szemléletű, a természeti rendszer egészét ismerő és értő szakemberre lesz szükség.
(NAPI)
