A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnapi ülésén 50 bázisponttal, 9,00 százalékra mérsékelte az alapkamatot és ezzel együtt a kéthetes jegybanki betét kamatát is. A piac a múlt héten még inkább 25 bázispontos csökkentést várt, de tegnap ismét csökkentek az állampapír-piaci hozamok, ami azt mutatja, hogy hétfőn már a nagyobb mértékű lazításra spekuláltak a kereskedők. A monetáris tanács röviden a pénzügyi és gazdasági folyamatok áttekintésével indokolta a döntést.
Az elemzők általában óvatosabbak voltak, körükben a 25 bázispontos vágás népszerűbb volt, mint a nagyobb mértékű, sőt Kovács György, a DZ Bank és Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője egyaránt februárra várta a lépést. Kovács szerint a január eleji 25 bázispontos kamatcsökkentés óta nem látott napvilágot olyan új hír, amely a jelentősebb lazítás irányába hatott volna. Békés a reálbérek gyors növekedése miatt lett volna óvatosabb. Zsoldos István, a CA-IB elemzője is meglepődött a döntésen, mert bár az előre tekintő reálkamatok magasabbak, mint az eurózónában, a jelenlegi infláció és a kamatok különbözete már nem mutat lényeges eltérést.
Barcza György, az ING Bank elemzője az infláció eddigi, illetve az első félévre várt további gyors mérséklődése miatt úgy véli, megengedhető volt a monetáris lazítás, s a többi gazdasági mutató sem indokol különösebb óvatosságot. Barcza szerint a monetáris tanács e lépés elmulasztásával később akár kényelmetlen helyzetbe is kerülhetett volna, mégpedig a várt lengyelországi kamatcsökkentés miatt.
A lengyel jegybank január végén - tehát a magyar monetáris tanács következő ülése előtt - dönt legközelebb a kamatokról, és általános vélekedés szerint 150 bázisponttal viszi lejjebb kamatait, amivel a lengyel kamatszint 10 százalékra esne. Az ING elemzője szerint a magyar és a lengyel piacon egyaránt 4,5-4,5 milliárd dollár értékű külföldi tőke fekszik állampapírokban. Ha a forint- és a zlotybefektetések kamatkülönbözete túlságosan megközelítené egymást, akkor a lengyel befektetések egy része, akár 1 milliárd dollár is megmozdulhat, hogy az ilyen feltételek mellett már kedvezőbbnek ítélt magyar államkötvényekbe vándoroljon. Ekkora kamatindukált tőkebeáramlás az elemző szerint a forint további - a sáv erős oldalán a 13 százalékot is átlépő - erősödéséhez vezethetett volna. Ebben a megvilágításban a mostani kamatdöntés a két ország közötti spread megtartásáról is szólt.
Az elemzők a tegnapi lépés után arra számítanak, hogy az infláció süllyedését a jegybanki kamatok folyamatos lefaragása kíséri majd, így az első félév végén az alapkamat 8-8,25 százalékra mérséklődik.
M. D.
