A légi közlekedési törvény most elfogadott módosítása megteremti a verseny feltételeit a hazai légi közlekedési ipar bizonyos szegmenseiben és növeli a légi közlekedés biztonságát. A törvénymódosítás tartalmazza a légi szabadságjogok fogalmát is, azzal a megkötéssel, hogy az nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában jogosítja fel a légi fuvarozót utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő továbbítására.
A törvénymódosítás során nem változott az a szabály, miszerint csak magyarországi székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat kereskedelmi célú légi közlekedési tevékenységre szóló engedélyt, de a módosítás az engedély megadását az első két évre szóló üzleti terv elbírálásához és a pénzügyi teljesítőképesség igazolásához köti. Az üzleti tervnek tartalmaznia kell a tervezett gazdasági tevékenység részletes leírását meghatározott időszakra, különös tekintettel a piacfejlesztésre, a beruházásokra és mindezek finanszírozására. Az EU szabályozásához hasonlóan a vállalkozónak a légi közlekedési tevékenység esetén is meg kell felelnie a jó hírnévre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
Az európai uniós szabályok a légi fuvarozói tevékenység engedélyezését a szakmai kritériumokon kívül a tevékenység folyamatos és színvonalas ellátásához szükséges, stabil pénzügyi háttér igazolásához, üzleti terv készítéséhez és a jó hírnévre vonatkozó követelmények teljesítéséhez kötik.
Csak 2003. július elsején lép hatályba az a lényeges változás, hogy a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér működtetését állami többségi tulajdonú vagy állami tulajdonban lévő elsőbbségi részvénnyel rendelkező társaság végezheti, vagy olyan cég, amelyet költségvetési szerv alapít. A működtetést időlegesen koncesszióba lehet adni. Ez esetben a leszállási és a repülőtér-használati díjak megállapításának módját a szerződésben kell rögzíteni. A törvény tételesen megnevezi, melyek azok az üzemeltetéshez tartozó tevékenységek, amelyekre ez vonatkozik. A szentkirályszabadjai katonai repülőtér kettős hasznosítása tette szükségessé, hogy meghatározzák a katonai-polgári, illetve a polgári-katonai hasznosítású repülőtér fogalmát, attól függően, melyik tárca felelős a repülőtér létesítése, fejlesztése vagy megszüntetése ügyében.
A légi közlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatára 2002. január 1-jén független szervezetet alapítanak. Ez a szervezet felhatalmazást kap a személyes és a különleges adatok kezelésére is. Már az eredeti törvény is tartalmazta azt, hogy a légi közlekedés védelmében a munkavállalókat az arra illetékesek - az érintettek tudomásával - ellenőrzik. Ezt az ellenőrzést is szabályozza a légi közlekedési törvény módosítása, az alkotmány és az adatvédelmi törvény alapján.
Erdos Vera