BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Január elsején már biztosan nem lesz áramáremelés

A Magyar Energia Hivatal főigazgatójának Mikulás-napi bejelentése, miszerint a kormány december 14-i ülésén áment mondanak az átlagosan 5 százalékos áramáremelésre, nem vált valóra. Így nem tudják időben kihirdetni az új árakat, amelyek bevezetése január első hetére vagy az utánra csúszhat.

2001. december 16. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormány nem döntött a 2002. január elsején időszerű áramáremelés mértékéről pénteki, Sopronba kihelyezett ülésén, csupán a készülő, a 2003-as piacnyitást lehetővé tevő új gáztörvénnyel foglalkozott. Így leghamarabb december 18-i ülésén határozhat a kabinet az áramárakról, ám ez már azt jelenti, hogy ha betartják a törvényes határidőket, vagyis a Magyar Közlönyben való megjelenést követő 15 napot, akkor legkorábban január első hetének végén léphetnek hatályba a megemelt tarifák. Ez nem újdonság, hiszen idén is csupán január 7-én éjféltől tudták bevezetni a módosult árakat - emlékeztet Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. kereskedelmi igazgatója.
Érdeklődésünkre, hogy vajon milyen áron tudja majd továbbadni az erőművektől vásárolt áramot az MVM a szolgáltatóknak, Gerse Károly csupán annyit tudott mondani, hogy még nem látták a rendelettervezet szövegét, tehát fogalmuk sincs (legfeljebb sejtelmük van) arról, hogy mire kell felkészülniük.

(Folytatás az 1.
Azt már Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója múlt héten, az energiahivatali bejelentés után elmondta lapunknak, hogy az 5 százalékos átlagos fogyasztói áremelés várhatóan 50 milliárd forint fölötti veszteséget okoz a cégnek, amely 12 százalékos emelés mellett maradhatna csupán nullszaldóban (NAPI Gazdaság, 2001. december 7., 3. oldal).
Eközben megoldódni látszik az Ausztriába exportált árammal kapcsolatos vita: az MTI híradása szerint e héttől szabadon bevihető az áram Ausztriába Magyarországról, Szlovéniából és Szlovákiából, miután az uniós csatlakozási tárgyalásokon múlt héten lezárták az energiafejezetet. Az MVM illetékese a hír kapcsán a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy ami az októberi osztrák árampiaci liberalizációt követően fenyegető beviteli korlátokat illeti, a magyar kivitel egy percig sem szünetelt, ráadásul Magyarország még tavasszal lezárta az említett csatlakozási tárgyalásokat. Tény viszont, hogy az évközi megawattóránkénti 22 eurós ár már ősszel gyorsan kezdett felfelé kúszni és a tél beköszöntével 60-70 eurós szintre emelkedett. Ezt tudták nehezen elfogadni Ausztriában, ahol a mostani nagy fagyban erőteljesen visszaesik a vízierőművek teljesítménye.
R. Zs.

Azt már Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója múlt héten, az energiahivatali bejelentés után elmondta lapunknak, hogy az 5 százalékos átlagos fogyasztói áremelés várhatóan 50 milliárd forint fölötti veszteséget okoz a cégnek, amely 12 százalékos emelés mellett maradhatna csupán nullszaldóban (NAPI Gazdaság, 2001. december 7., 3. oldal).
Eközben megoldódni látszik az Ausztriába exportált árammal kapcsolatos vita: az MTI híradása szerint e héttől szabadon bevihető az áram Ausztriába Magyarországról, Szlovéniából és Szlovákiából, miután az uniós csatlakozási tárgyalásokon múlt héten lezárták az energiafejezetet. Az MVM illetékese a hír kapcsán a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy ami az októberi osztrák árampiaci liberalizációt követően fenyegető beviteli korlátokat illeti, a magyar kivitel egy percig sem szünetelt, ráadásul Magyarország még tavasszal lezárta az említett csatlakozási tárgyalásokat. Tény viszont, hogy az évközi megawattóránkénti 22 eurós ár már ősszel gyorsan kezdett felfelé kúszni és a tél beköszöntével 60-70 eurós szintre emelkedett. Ezt tudták nehezen elfogadni Ausztriában, ahol a mostani nagy fagyban erőteljesen visszaesik a vízierőművek teljesítménye.
R. Zs.

Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa

Ez is érdekelhet