Csaknem hétszázmilliárd forintot tehet ki a magyar haditechnikai költés 2001 és 2010 között a NAPI Gazdaság elemzése szerint. Ebből az idén mintegy 20 milliárd forint értékű teljesül, ez a honvédelmi költségvetés mindössze 8,5 százaléka. A hadiipari beszerzések összvolumene azonban idővel eléri a 25-30 százalékot, mivel a tervek szerint a védelmi büdzsén belül a haditechnikai beszerzésekre fordított összeg fokozatosan emelkedik (NAPI Gazdaság, 2001. október 10., 7. oldal). A haderőreform 2006-ig tartó időszaka alatt a beszerzések kisebb arányú, évente 3 százalékos, majd 2007-ben hatszázalékos emelkedését prognosztizálva a haditechnikai vásárlások értéke tíz év alatt 680 milliárd forint lehet.
A NATO felé vállalt a GDP 1,81 százalékára tehető védelmi költségvetésből a Honvédelmi Minisztérium 1,61 százalékpontot kap, így a katonai költségvetés - GDP-arányos, éves ötszázalékos növekedésével számolva - 2010-ig összesen 2968 milliárd forint lehet. Emellett a haditechnikai beruházások egyre fokozódó ütemben növekednek, de - a haderőreform ütemterve szerint - csak 2007 után kapnak prioritást.
A haditechnikai beszerzések a hadsereg eszközeinek teljes és általános elavultsága miatt (NAPI Gazdaság, 2001. november 26., 1. oldal) a jövőben minden területen várhatóak. Leghamarabb, több tíz milliárdos költséggel, a katonák egyéni védőfelszerelésének korszerűsítése esedékes. De ide sorolható a 60 milliárd forint értékű NATO Biztonsági Beruházási Programmal (NSIP) érkező fejlesztések egy része is. Később a harcjárművekkel kapcsolatos felújítások ugyancsak tízmilliárdos nagyságrendűek lehetnek, míg a közepes és nagy hatómagasságú légvédelmi rakéták típusváltása csak a vadászgépekével lesz összevethető, hiszen egyetlen régebbi típusú Hawk rakéta darabára 250 ezer dollár, egyetlen ilyen üteg költsége 30 millió dollár.
Vigh György Zsolt
