A hűtőiparban gyártótól és terméktől, illetve az idén eddig már esetleg megtörtént áremeléstől függően a cégek a közelmúltban emelték áraikat, a felső határ 12 százalék volt – mondta lapunknak Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. Az áremelés – mint azt az elnök korábban már kilátásba helyezte – az infláció és a forint erősödése miatt következett be, de mértéke elmaradt a tervezett 15 százaléktól (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 18. szám, 3. oldal).
Cseh László emlékeztetett arra, hogy idén jelentősen, 10-15 százalékkal növekedett a mezőgazdasági alapanyagok ára, az árfolyamsáv-szélesítést követő forinterősödés nyomán pedig májustól év végéig mintegy 1 milliárd forint vesztesége származik az exportorientált hűtőiparnak, a cégek ugyanis a kivitt áruért kapott 120 millió márkáért márkánként a korábbinál 7-8 forinttal kevesebbet kapnak. Ez nem indokolta volna, hogy az idén felvásárolni tervezett 350-370 ezer tonna zöldség-gyümölcs alapanyagot ne vásárolják fel maradéktalanul, csakhogy sok helyütt az aszály, illetve a növény-egészségügyi gondok miatt a vártnál rosszabb lett a termés, a szeptemberi esőzések miatt pedig csemegekukoricából takarítottak be a vártnál 20-30 százalékkal kevesebbet, de jelentős a kiesés pritaminpaprikából is. Fentiek következtében az ágazat a tervezett 220-240 ezer tonna gyorsfagyasztott terméknél kevesebbet készít az idén, így előreláthatólag emiatt sem éri majd el árbevétele a – tavalyinál 5 milliárd forinttal nagyobbra tervezett – 35 milliárd forintot.
Exportból várhatóan 22 milliárd forint bevétele származik majd a hűtőipari ágazatnak, bár a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kötött megállapodásra figyelemmel – a termékenként különböző mértékekben nyújtható – mintegy 1,8 milliárd forint szubvenció a felhasználás miatt jórészt már elfogyott. A hűtőipari kilátások jövőre sem túl rózsásak, ugyanis a WTO-megállapodás következtében 2002-től megszűnik a közvetlen exporttámogatás lehetősége a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami 1,8-2 milliárd forint kiesést jelent majd a hűtőiparnak. Ezt Cseh László szerint nem tudják kigazdálkodni a cégek, ezért a hiányt valamilyen formában, WTO-konform módon, pótolni kellene. A legjobb megoldás a finanszírozási kamattámogatás volna, amit a nyersanyagköltség után a feldolgozócégek vehetnének igénybe, de támogatja a szövetség a termelők minőségi termelést ösztönző támogatását is. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már tartanak, amennyiben ugyanis nem sikerülne pótolni a kieső exporttámogatást, a hűtőipar elveszíthetné meglévő piacait, de az újra piacokra találó konzervipar is rosszabb helyzetbe kerülne a jelenleginél, s a termelés esetleges visszafogása a mezőgazdasági alapanyag-termelők számára is kedvezőtlen hatással járna.
László Levente
Tóth Levente László