Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyugdíjalap október végéig 50,3 milliárd forint hiányt halmozott fel, ám a Pénzügyminisztérium szakértői szerint a központi költségvetés később esedékes átutalásaival - a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak megtérítésének utolsó negyedévi átutalásával vagy más pénzeszközátadással - az év végére gond nélkül teljesíthető az előirányzott nullszaldós mérleg.
A 2001. évi tb-költségvetés zárszámadási törvénybeli módosítása közel 43 milliárd forinttal emelte meg a nyugdíjalap munkáltatói járulékbevételi előirányzatát, ami az alap október végi előzetes mérlege alapján teljesíthetőnek látszik. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy néhány milliárd forinttal még a megnövelt tervszámot is sikerül túllépni, amennyiben a várakozásoknak megfelelően alakulnak a decemberi járulékbevételek. Ebben a hónapban - amely bevételi szempontból januárral együtt a legerősebb - az év végi jutalmak kifizetése növeli a járulékokat.
Idén a köztisztviselői bérek emelése is megdobja a bevételeket: a júliustól indult köztisztviselői életpályaprogram több helyütt októbertől érezteti hatását a bérekben. A nyugdíjkifizetések visszatérülésénél is várhatóan néhány milliárdos többletbevétel keletkezik, így a bevételi oldalon összességében 5-6 milliárdos többlet érhető el az idén. Ezt ellensúlyozza, hogy az évközi nyugdíjemelések hatására terven felül mintegy 1,5 milliárd forinttal emelkednek a postaköltségek, és az APEH jutaléka (amelyre a járulékbevételi tervek teljesítése miatt jogosult a szervezet) is 0,5 milliárddal apasztja a kasszát. (A számítások nem tartalmazzák az évközi nyugdíjemeléseket, amelyek forrását előteremti a módosított járulékbevételi előirányzat, illetve a központi költségvetés e célú átutalása.) A többletbevételek és kiadások egyenlegeként az éves mérleg 2-3 milliárddal javulhat, ami valójában a központi költségvetésnek jelenthet megtakarítást. Az idei büdzsé tervezésekor ugyanis úgy számoltak, hogy a nyugdíjalap nullszaldós egyenlegének biztosítása érdekében a költségvetésből 62,2 milliárd forintot kell átutalni, s ez az összeg csökkenhet a szufficit hatására.
A nyugdíjalapnál tehát a szakemberek nem látják veszélyeztetve a megemelt munkáltatói járulékbevételi tervek teljesülését, miközben az egészségbiztosítási alap esetében 6-7 milliárdos elmaradást sem tartanak kizártnak ezen a soron. Utóbbi alapnál 26 milliárd forinttal emeli a büdzsé módosítása az előirányzatot. Forrásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy a tb-alapok idei költségvetését 9,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel tervezték, ehhez képest a legfrissebb, első kilenc havi adatok 16,9 százalékos emelkedést mutatnak.
B. Z.
