Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyes szakemberek véleménye szerint Magyarországon csökkenteni kell az évente képzett jogászok számát. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke egyenesen úgy fogalmaz, hogy - bár pontos adat nincs - jelenleg évente mintegy 3000-3500 végzett jogász hagyja el az egyetemeket. Más szakemberek szerint megalapozatlannak bizonyultak azok a várakozások, hogy a végzett jogászok a közigazgatásban és az üzleti életben korlátlan létszámban elhelyezkedhetnek. Mára kiderült, hogy a lehetőségek itt is korlátozottak, a közigazgatás a viszonylag alacsony javadalmazás miatt nem elég vonzó. Hasonlóan limitált az ügyészségek és a bíróságok felvevőképessége, ez országos szinten évi 150-180 főre tehető, az ügyvédi pálya pedig mára telítetté vált.
Az országban jelenleg nyolc és fél ezer ügyvédet tartanak számon - mondta a MÜK elnöke -, ebből több mint négyezret a fővárosban. Emiatt pedig - szemben a közvélekedéssel - az ügyvédek csupán egy részének kiemelkedő a jövedelme, többségüké csak a jól fizetett közalkalmazott bérszínvonalát éri el, míg jó páran a fennmaradásért küzdenek. A telített piac azt is eredményezheti, hogy ügyvédek könnyebben vállalnak el olyan „kétséges" megbízásokat, amelyeket biztos egzisztencia esetén netán elutasítanának - mondta Horváth.
Mindezek ellenére az utóbbi években erőteljesen nőtt az ügyészi és bírói pálya népszerűsége. A Legfőbb Ügyészségnél idén meghirdetett 84 állásra 398 fő összesen 702 pályázatot nyújtott be - tudtuk meg Kollár Zsuzsanna sajtóreferenstől. Eszerint számosan több megyében is szerencsét próbáltak. A kialakult helyzetet jellemzi, hogy nemegyszer a legmagasabb minősítésű, summa cum laude diplomásokat is kénytelenek elutasítani. A MÜK elnökével egyetemben Kollár is úgy véli, hogy az elbírálásnál egyre nagyobb szerepet kap a nyelvtudás. Az ügyészségi adatok szerint az idén pályázók jelentős része kettő vagy több nyelvből rendelkezik közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával.
Lapunk adatai szerint hasonló tendencia alakult ki a bíróságoknál országszerte. A pályakezdők nemegyszer éveken keresztül kénytelenek bírói kinevezésükre várna. A szakemberek szerint a jogásztúlképzés problémáját csak együttesen, az igazságügyi és oktatásügyi kormányzattal, valamint az érintett foglalkozások érdek-képviseleti szerveinek bevonásával lehet megoldani.
D. P.
