Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megfelelő képzettséggel és tudással rendelkező szakemberek foglalkoztatása egy vállalkozás sikeres működésének egyik alapfeltétele. A különböző vállalati juttatásokat vizsgáló felmérések szerint Magyarországon is kedvelt ösztönzési forma a tanulmányok támogatása vagy akár teljes költségének átvállalása. A cégek cserébe rendszerint a tanulmányi szerződés megkötésével biztosítják, hogy a dolgozó ne hagyja el a vállalatot a bizonyítvány megszerzésével, illetve ne máshol helyezkedjen el. Bár a vállalkozások örülnének, ha dolgozójuk csak náluk kamatoztatná tudását, erre nem kötelezhetik őt élete végéig: a törvényi szabályozás szerint maximum öt évet kell a munkáltatónál tölteni a tanulmányok befejezése után. Ha a szerződés ennél hosszabb időt ír elő, ez a kikötés érvénytelen lesz, de ez nem érinti a szerződés többi részének érvényességét. A szerződésnél fontos, hogy a cégnél majdan eltöltendő időnek arányban kell állnia az általa biztosított támogatással.
A munkáltató kétféle módon támogathatja a tanulmányokat: a költségek átvállalásával, illetve a tanulmányi szabadidőre járó díjazással. Az előbbi magában foglalhatja a tandíj, a tanulmányi eszközök vagy az utazási költségek támogatását; az utóbbinál pedig a felek kiköthetik, hogy a tanulmányi szabadidőre a munkavállalót díjazás illesse meg. Ez a fizetéshez képest lehet teljes vagy részleges, mértékének meghatározása azonban a felekre van bízva.
A szerződések legalább két dologra ki kell térjenek: az egyik a munkahely által nyújtott támogatás, a másik pedig az, hogy a tanulmányok befejezése után mennyi ideig kötelező az adott munkáltatónál dolgozni. Bár nem kötelező, ám célszerű a szerződésben azt is megemlíteni, hogy milyen szabadidő milyen díjazással illeti meg a tanulót. Elkerülhető a későbbi pereskedés, ha a felek azt is rögzítik, hogy a diploma vagy képesítés megszerzése után - annak megfelelően - a munkakör is megváltozik, és ezzel együtt általában a munkabér is módosul. Előfordulhat azonban az is, hogy a munkavállaló szegi meg a szerződést, például nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait. Ilyennek számíthat például az elégséges minősítés, a szimpla utóvizsga vagy csak az évismétlés. Ilyen esetekben a munkáltató visszakövetelheti mindazt a támogatást, melyet addig ténylegesen nyújtott, kivéve a tb-járulék címén megfizetett összeget. A szerződést a leendő munkavállaló úgy is megszegheti, hogy a tanulmányok befejezése után nem áll munkába a szerződésben meghatározott időn belül. Alapvetően a munkavállalónak nem jár fizetés a tanulmányok miatt a munkahelytől távol töltött időre. Ha azonban általános iskolai tanulmányokat folytat vagy a továbbképzésre a munkáltató kötelezte, illetve a tanulmányi szerződés ezt előírja, akkor mégis megilleti a tanulmányai ideje alatt a munkabér.
Sz. E.
