Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2001-ben a 22 biztosítótársasághoz befolyó díjak összege óvatos becslések szerint is várhatóan átlépi majd a 400 milliárd forintos határt: a befolyt díjak összege ugyanis szeptember végéig meghaladta a 305,1 milliárd forintot. Egyes derűlátóbb piaci elemzők szerint a biztosítási piacon tapasztalható év végi hajrával is számolva a díjak akár 410 milliárd forintra is rúghatnak 2001-ben. Ugyanakkor a növekedés volumene január és szeptember között messze elmaradt a tavalyitól, amikor a díjak 30,99 százalékkal nőttek egy év alatt.
A csökkenésért egyértelműen az életbiztosítási díjak visszaesése okolható, míg ugyanis hosszú évek óta az életbiztosítási üzletág a szektor húzóágazatának számított, addig a 2001. szeptember végéig befolyt 121,8 milliárd forintnyi díj több mint 6 milliárddal maradt el az egy évvel korábbi, 128 milliárdos összegtől. Az utóbbi évek sikertermékei, a befektetéshez kötött biztosítások piacán mutatkozott meg leginkább a visszaesés: míg 2002. január-szeptember időszakban az ügyfelek 50,6 milliárd forintot helyeztek unit-linked biztosításba, addig ez az összeg 2001-ben 42,9 milliárd forintra rúgott. A tendencia megmutatkozik abban is, hogy a kizárólag vagy elsősorban az életbiztosításban érdekelt társaságok díjbevétele nominálisan is visszaesett. A piacot vezető ING-N-N Biztosító díjai 1,8, a második legnagyobb piaci szereplő ÁB-Aegon 6,9, az OTP-Garancia 0,5, az utóbbi években igen gyors fejlődést produkáló Mébit pedig 24,6 százalékos csökkenést szenvedett el. Az általános tendenciával szemben érdekes módon növekedett viszont a Signal és az Union életbiztosítási díjbevétele. Piaci elemzők úgy vélik, hogy az egyszeri díjas, befektetéshez kötött biztosítások - amelyek sokkal inkább konkurensei a banki termékeknek vagy a befektetési alapoknak, mint a biztosításoknak - visszaesése a biztosításügy szempontjából nem jelentős, mivel ezek a termékek minimális biztosítási elemet tartalmaznak, sokkal inkább megtakarításnak tekinthetők. Egyes szakemberek azt tartják, hogy az egyszeri díjas termékeken olyan kicsi a biztosítók profitja, hogy inkább a piaci jelenlét miatt dolgoztak ki ilyeneket, no meg annak reményében, hogy az így megszerzett új ügyfeleknek később nagyobb profittartalmú, folyamatos díjas terméket adjanak el. Az életbiztosítási piac visszaesése következtében több mint 6 ezerrel csökkent a fő- és mellékfoglalkozású ügynökök száma - derül ki a biztosítók adataiból.
Lapunk információi szerint változás állt be az idei első kilenc hónapban az életbiztosítási piacon történt új szerzéseknél is: a piac korábbi vezetője, az ÁB-Aegon Biztosító megtette az első lépést ahhoz, hogy néhány év múlva esetleg visszaszerezhesse elvesztett első helyét. Januártól szeptember végéig ugyanis több mint 4,5 milliárd forintnyi díj folyt be a társasághoz az új szerződések értékesítéséből, ami közel 1 milliárd forinttal haladja meg a piacvezető ING-N-N Biztosító új szerzésekből származó díjbevételét.
Az élet- és a nem életbiztosításokból származó díjakat is magában foglaló teljes díjbevételt tekintve továbbra is a kis biztosítók tudtak arányosan nagy, a piaci fejlődést messze meghaladó fejlődést elérni a vizsgált időszakban. Ugyanakkor a korábban érzékelhető tendenciával ellentétben - amikor ha lassan is, de folyamatosan csökkent a nagy biztosítók piaci részesedése - feltűnő, hogy az elmúlt egy évben nem csökkent az legnagyobb biztosító, az Allianz Hungária dominanciája: míg a 2000 első kilenc hónapjában elért 78,4 milliárd forintos díjbevétel 27,67 százalékos piaci részesedést jelentett számára, az idei első háromnegyed évben elért, közel 90 milliárd forintra rúgó bevételeivel a biztosító ismét növelni tudta - 29 százalékra - piaci jelenlétét. Stabil, a piaci átlagot háromszorosan meghaladó növekedést tudhat magáénak a középmezőnyt jószerivel egyedül képviselő AXA-Colonia Biztosító 15,9, illetve az Argosz 6 milliárdos háromnegyed éves díjbevételével, s erőteljesen tudott növekedni a nem életbiztosítási üzletágban a QBE-Atlasz és az Európai Utazási Biztosító is.
Több mint 300 ezerrel növekedett a biztosítási szerződések száma idén szeptember végére, így a cégek összesen 11,61 millió darab szerződést kezeltek. Ugyanakkor a növekedés mögött a nem életbiztosítási szerződések 400 ezres növekedése áll, miközben az életbiztosítási kontraktusok száma 2,66 millióról 2,56 millióra csökkent.
G. Á.
