Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Az EU brüsszeli bizottsága holnap, Strasbourgban vitatja meg az idei országjelentéseket és a bővítés stratégiai kérdéseit. A dokumentumtervezetek lapunk tudomására jutott megállapításai szerint a magyar gazdaság kitűnő minősítést kap, ám a bizottság nem hajlandó kijelenteni, hogy Magyarország teljesíti a tagság gazdasági feltételeit – igaz, Ciprus és Málta kivételével ezt egyetlen tagjelölt esetében sem állítja. Megfigyelők szerint ezzel akarja elkerülni, hogy bármifajta rangsor alakuljon ki, ami politikailag gyengítené a tíz tagjelölt csoportos kezelését, illetve majdani egyidejű felvételét, a „big banget". (Bulgária és Románia nem jön számításba a 2004-es bővítési forgatókönyvben.) A tavalyi magyar jelentéssel való összevetésben feltűnő, hogy az ideiben nincs éles megfogalmazás, a bírálatok is tompábbak. Ennek ellenére a magyar diplomáciának nem sikerült meggyőznie a bizottságot arról: a brüsszeli szakapparátus kifejezetten kedvező véleménye szembeszökő ellentmondásban van azzal, hogy nem ismerik el a tagság gazdasági feltételeinek teljesítését. A csatlakozás szempontjából – többek között az állami támogatások kérdése miatt – problematikusnak ítélt versenypolitika a jelentés szerint „a közeljövőben már megfelel a közösségi joganyag elvárásainak”. A jelentés kitér arra, hogy az autópályák építésében nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, bár elismeri, hogy a jelenlegi magyar törvények nem kívánják meg, ám ez a gyakorlat nincs összhangban az EU joganyagával, az acquis-val. (A társulási megállapodás tíz éven belül, tehát 2004 februárig ígérte az EU-beli gyakorlat meghonosítását.)
Az intézményrendszer, az adminisztrációs apparátus kiépítését – a tavalyihoz hasonlóan – ismét gyengének ítélik, az elmarasztalás elsősorban a mezőgazdaságra vonatkozik. Nem megfelelő például a felkészülés a majdani központi kifizető ügynökség felállítására. (A bizottság láthatóan nem veszi tekintetbe a magyar érvelést, miszerint konkrét csatlakozási időpont hiányában felesleges a mintegy 500 munkatársat foglalkoztató kifizető ügynökség éveken át történő finanszírozása.) A jelentés úgy véli, a státustörvény ugyan nincs összeütközésben a magyar–EU társulási szerződéssel, de a csatlakozást követő végrehajtása már sértené az EU joganyagát.
Brüsszel jövő év tavaszára ígéri az EU költségvetését súlyosan érintő három téma, a regionális politika (strukturális-kohéziós politika), a mezőgazdaság és a költségvetési hozzájárulás fejezetek közös álláspontjának kidolgozását. A jelentés leszögezi, hogy ebben a költségvetésnek az Agenda 2000-ben lefektetett, 2006 végéig szóló iránytervezete a mérvadó, tehát a tíz tagjelölt csatlakozásának pénzügyi terhei kigazdálkodhatóak, ha a tagállamok a GNP 1,27 százalékával járulnak hozzá a költségvetéshez. A bővítés pénzügyi vonzatait ennek értelmében külön kell választani a 2007-től érvényes új költségvetési irányelvek majdani vitájától.
Gordon Tamás
