Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap a jegybank irányadó kamatainak 25 bázispontos csökkentéséről döntött. Az indoklás szerint a pénzpiacokon az utóbbi hetekben bekövetkezett változások, a belföldi infláció egyértelmű és erőteljes csökkenése és e trend várható folytatása lehetővé teszi az irányadó kamatláb mérséklését. Hozzájárult a döntéshez az is, hogy a nemzetközi gazdasági környezet kedvező változásai miatt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium a tanács előző ülése óta fokozatosan mérséklődött.
A piacot nem lepte meg a döntés, bár legutóbbi nyilvános szereplésekor Járai Zsigmond kicsit gyengének minősítette a forintot, és ez többeket elbizonytalanított. Voltak elemzők, akik arra számítottak, hogy csak a monetáris tanács következő ülésén határozza el magát a lépésre a jegybank. Az ezzel számolók úgy vélték, hogy a MNB nem előzi meg kamatdöntésével az Európai Központi Bankot (ECB), amely ma határoz irányadó kamatainak csökkentéséről vagy helyben hagyásáról.
Mirko Tonin, a DZ Bank elemzője a bizonytalan nemzetközi környezetben inkább a kivárásra tippelt volna, de hangsúlyozta, hogy az MNB nem vállalt túlzott kockázatot a döntéssel.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a jegybank idei inflációs előrejelzése tartható, ehhez a jelenlegi forint/euró árfolyam megfelelő. Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a 2002-es inflációs cél teljesítése a 252-253 forintos euróárfolyamnál valamivel erősebb forintot igényel. Márpedig a 14-15 hónap múlva esedékes infláció árfolyamon keresztüli befolyásolásának most jött el az ideje, mert a forint erősödése valamivel több mint egy év alatt gyűrűzik át a fogyasztói kosár egészén.
Ugyancsak egyetértés mutatkozik abban, hogy a kamatcsökkentésnek nem lesz érdemi hatása a forint- és az állampapírpiacokon, mert a kamatvágást már előre beárazta a piac.
(NAPI)
