Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg a jelentősebb latin-amerikai gazdaságokban a tavalyi 3 százalék után idén csak 1,3 százalékos, az ázsiai térség válság által korábban érintett államaiban pedig az egy évvel korábbi 5,8 százalék helyett csak 2,4 százalékos növekedésre lehet számítani, addig térségünk gazdaságainak dinamikája várhatóan csupán 0,5 százalékponttal marad el a tavalyitól - állapította meg az ICEG. Ebben szerepet játszik, hogy a háztartások fogyasztása a hitelexpanzió és a magas bérkiáramlás miatt a tavalyi 0,9 százalék helyett idén 3,2 százalékkal bővül. Ezenkívül a közösségi fogyasztás is emelkedik, a költségvetések ciklikus költekezési hajlamát a politikai ciklus állása is növeli (Lengyelországban most voltak, Csehországban jövő szeptemberben, Magyarországon április-májusban lesznek a parlamenti választások). A gazdasági növekedés fenntartására tett kísérletek ugyanakkor nem rontják elviselhetetlen mértékben ezen országok külgazdasági egyensúlyát, az infláció pedig minden országban jelentősen mérséklődik. Az ICEG szerint más régiókhoz képest a közép-európai országok teljesítményére egyelőre kevésbé hatott negatívan a világgazdasági lehűlés.
Magyarország helyzete jónak mondható: a három országot összevetve vélhetően idén és jövőre is a magyar gazdaság növekedése lesz a leggyorsabb, a munkanélküliség a legalacsonyabb, a jövő év átlagában pedig már csak 6,1 százalékos infláció várható. Az intézet arra számít, hogy az EMU-csatlakozásig a forint évente 0,7 százalékkal értékelődik fel az euróval szemben, a hazai infláció mérséklődése miatt így csak 3 százalékos reálfelértékelődésre lehet számítani - vagyis a magyar gazdaság a jövőben is megőrzi versenyképességét.
Kevés elemző vár olyan csekély magyar folyómérleghiányt, mint az ICEG: idén 1,4 milliárd eurós hiányra számítanak, míg a piacon általában 1,8-2 milliárd eurós előrejelzéseket lehet hallani. László József, a kutatóintézet munkatársa ennek magyarázatául arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a KSH által számított, a határforgalomra épülő külkereskedelmi mérleg viszonylag erős romlása az MNB pénzforgalmi elszámolású áruforgalmi mérlegének hirtelen decemberi romlásához vezetett - idén azonban nem látszik ilyen folyamat. Ekként még ha 1 milliárd euróval nő is az első nyolc hónap 351 millió eurós folyómérleghiánya az utolsó négy hónapban - tavaly a kedvezőtlen decemberi áruforgalommal együtt 938 millió eurós volt a deficit növekedése -, az éves hiány akkor is csak a GDP 2,5 százalékát, 1,4 milliárd eurót tesz ki - mondta László.
P. B.
