BUX 137937.93 0,24 %
OTP 43950 0,23 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az adórendszer reformja az infláció egyszeri csökkenését hozhatja

Magyarország Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása a magyar adórendszert is érinti. A jogharmonizáció keretében mindenekelőtt a közvetett adók [az általános forgalmi adó (áfa), illetve a jövedéki adó] rendszerének módosítására lesz szükség, ez pedig befolyásolhatja az inflációt. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a lépés feltehetően a fogyasztói árszínvonal egyszeri csökkenését hozza magával.

2001. október 14. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A magyar adórendszeren belül az uniós jogharmonizáció mindenekelőtt a közvetett adókat érinti, a közvetlen adózás területén nincs átfogó közösségi szabályozás. A közvetett adókon belül az áfa változásának hatása az összetettebb, mivel a jövedéki adó emelésének mikéntje már ma is tudható.
Egy pénzügyminisztériumi elemzés szerint az áfa esetében csak határidők, illetve értékhatárok kiigazítására van szükség, a rendszer egészét nem kell megváltoztatni. Magyarországon jelenleg három áfakulcs létezik, az általános 25, a 12, illetve a 0 százalékos. A jogharmonizációs csomag részeként a jelenleg 0 százalékkal adózó termékek (gyógyszerek, tankönyvek és egyéb, szociális megfontolásokból adómentessé tett cikkek) áfakulcsa 5 százalékra nő, továbbá szűkül a kedvezményes, 12 százalékos kulcs hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások köre.
A csatlakozásból adódó kötelezettségek láthatóan az átlagos áfakulcs emelkedésével, így az árszínvonal megugrásával járnának, de az elemzők szerint ezt gazdaságpolitikai megfontolásokból nem hagyja a kormány. A szakértők többségének véleménye éppen ezért az, hogy a kötelező módosítások mellett a kormányzat a normál kulcs mérséklésével kompenzálná a negatív hatásokat, így összességében inkább csökkenne a változtatások nyomán az árszínvonal. A kormány arra törekszik majd, hogy az effektív áfateher ne emelkedjen – mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője.
Az átlagos áfakulcs 1 százalékpontos mérséklése 0,5 százalékponttal csökkentené az inflációt – vélekedik egybehangzóan Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő és Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Nagy szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az áfa mérséklése kapcsán csökkenő árak növelhetik a keresletet, ez pedig valamelyest mérsékelheti az árszínvonal-csökkentő hatást. Az inflációs hatásokat nehéz megítélni addig, amíg a konkrét szcenárió nem ismert – tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír szakértője, aki mindemellett az árszínvonal csökkenésére számít.
Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője szerint az áfarendszer megváltoztatásának ideje az inflációs környezettől is függ. Ha a gazdaságban inflációs nyomás van, úgy a gazdaságpolitika óvatos lesz, miután ebben az esetben elképzelhető, hogy míg a megnövelt áfakulcs alá eső termékek drágulnának, addig a csökkentett rátájú cikkek ára nem esik – tette hozzá Zsoldos, aki úgy véli, feltehetően nem lesz inflációs hatása a lépésnek. Nagy szerint az is fontos szempont lehet a politikai döntéshozók szempontjából, hogy az áfakulcs 1 százalékpontos csökkentése mintegy 100 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára.
Az áfakulcs csökkentése közgazdasági szempontból nem jelent valódi dezinflációt, mivel csak egyszeri hatással jár – fejtette ki Nagy. A hasonlóan vélekedő Forián Szabó szerint épp ezért elképzelhető, hogy a kormány akkor szánja el magát a rendszer módosítására, amikor az országnak alacsony inflációs rátákat kell produkálnia, vagyis amikor Magyarországnak a csatlakozás miatt meg kell felelnie a maastrichti kritériumoknak.
K. P. P.

Kolozsi Pál
Kolozsi Pál

Ez is érdekelhet