Szeptemberben folytatódott a 12 havi infláció mérséklődése, miután az augusztusban feljegyzett 8,7 százalék után 8 százalékra csökkent a fogyasztói árak év/év alapon számított növekedése. Legutóbb 1987 áprilisában jegyeztek fel ennél alacsonyabb inflációs rátát, akkor 6,6 százalékos volt az árindex. Havi szinten 0,5 százalékos volt a drágulás átlagos üteme. A maginfláció az egy hónappal korábban feljegyzett 9,6 százalékról 8,7 százalékra csökkent. Ez a szűrt mutató június óta gyorsabban mérséklődik, mint a fogyasztói árindex, ami az infláció jövőbeli alakulása szempontjából kedvező - vélekedett Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője.
A lapunk által készített, éves fogyasztói árindexre vonatkozó elemzői konszenzus 8,12 százalék volt, így a piac kellemes meglepetésként értékelte a vártnál alacsonyabb inflációs rátát.
A szakértők többsége az élelmiszerek illetve a szolgáltatások árindexét becsülte a ténylegesnél valamivel magasabbra.
Az élelmiszerek részindexe 0,1 százalékos havi és 10,8 százalékos éves áremelkedést mutat: ez utóbbinál idén csak magasabb rátákat jegyeztek fel. Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza szerint kifejezetten kedvező fejlemény, hogy ez a főcsoport egyre kisebb kockázati tényezőt jelent a dezinfláció szempontjából. Optimizmusra ad okot, hogy a szolgáltatások árszínvonala mindössze 0,1 százalékkal emelkedett, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,3 százalékkal olcsóbbak lettek. Ez utóbbi nagy részben a forint árfolyam-erősödésének köszönhető - mondta Vojnits. Augusztushoz képest a háztartási energia áremelkedése volt a legdinamikusabb, itt 1,6 százalékos drágulást jegyzett fel a KSH.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a jegybank év végi inflációs célkitűzésének teljesülését nem fenyegeti veszély. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint ezért a Monetáris Tanács még ebben a hónapban 50 bázisponttal csökkentheti az irányadó kamatszintet.
K. P. P.
