Hegedűs Éva, a gazdasági tárca helyettes államtitkára szerint a szakmában teljes konszenzus alakult ki az áramtörvény legújabb változatát illetően, mivel valamennyi korábban felvetett módosító javaslatot figyelembe vették. Ennek megfelelően megnövelték a rendszerirányító MAVIR Rt.-nek a hálózat működésének biztonságát érintő felelősségét, és kötelezték az országos energiamérleg rendszeres elkészítésére. A törvénytervezet szövegének megváltoztatásával kiszűrték az egyes tevékenységek keresztfinanszírozásának lehetőségét. Véglegesen eldöntötték azt is, hogy 2003 végén megszűnik az erőművek számára a hatósági ár.
Lázár Mózes, a gazdasági bizottság energetikai albizottságának fideszes elnöke - az utána hozzászóló ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan - azt firtatta, hogy kivel fizettetik meg a piacnyitásra való átállás 48 milliárd forintra becsült költségeit, erre ugyanis a törvénytervezetben nincs utalás. (Számítások alapján kilowattóránként 30 fillértől 1,70 forintig terjedhet az átállás okozta költség. Nem mindegy, hogy ezt az áram termelője, szolgáltatója vagy fogyasztója „nyeli le”, vagy előre meghatározott mértékben osztoznak a költségeken.) Lázár szerint nem világos, mit jelent a gyakorlatban a törvénytervezetben szereplő „szociális ellátás” fogalma. A képviselő fontosnak tartja annak az elvnek az érvényesülését is, hogy a választásra feljogosított nagyfogyasztók kötelesek hazai erőművektől vásárolni áramszükségletük felét. Hegedűs Éva elismerte, hogy ez az előírás az áramimport növekedését eredményező piacnyitás 33 százalékos mértékének megfelezését jelenti majd 2003-ban.
Kovács Tibor szocialista képviselő ehhez hozzátette: a behozatallal kapcsolatban szükség lenne környezetvédelmi kikötésekre is, vagyis arra, hogy csak a korszerű követelményeknek megfelelő erőművektől vehessenek áramot a felhasználók; ezzel ugyanis ki lehetne küszöbölni a dömpingárú kelet-európai termék behozatalát. (Az osztrák kormány a közelmúltban hasonló intézkedésekről határozott).
R. Zs.
Regős Zsuzsa