Decemberben a 12 hónapra visszatekintő infláció 7-7,5 százalék lesz - jelentette ki Járai Zsigmond, az MNB elnöke, néhány tized százalékponttal mérsékelve az MNB eddigi 7,7 százalékos hivatalos előrejelzését. A jegybankelnök szerint az előrejelzett adat lefaragásához hozzájárul az euró erősödése és az olajárak csökkenése. Az egyébként is dezinfláció-barát világgazdasági környezetben az MNB 245-260 forint közötti euróárfolyamot látna szívesen - mondta az elnök. A forint tegnapig ennek az intervallumnak a gyengébbik oldalán tanyázott, ám tegnap - talán éppen a jegybankelnök szavainak hatására - 256,30 forint/euróig erősödött a nemzeti valuta.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) jövőre az ideinél 400 milliárd forinttal több állampapírt bocsát ki, a növekményt részben külföldi, részben belföldi befektetők jegyzik le - mondta Járai. Ha a többletkibocsátás nem finanszírozható az ideinél magasabb külföldi tőkebeáramlásból, az elméletileg monetáris szigorítást jelentene, de ez nem célja a jegybanknak. Éppen ezért ha kell, az MNB csökkenti saját három hónapos kötvényének állományát. Az adósságszerkezet ilyetén átalakítása az MNB szerint csökkenti az állam és a jegybank együttes finanszírozási költségét. Ez a stratégia mérsékli az MNB 13,5 milliárd eurós devizatartalékát, de Járai szerint 12 milliárd euró mellett sem kellene megijedni, és az is elképzelhető, hogy a jegybankban lecsapódó vállalati hitelfelvételek miatt nem is csökken a devizatartalék. Az új államadósság-finanszírozási elképzelések következtében Járai szerint csökkenhet a rövid lejáratú állampapírok hozama és emelkedhet a hosszabbaké, mert az ÁKK ez utóbbiakból kíván többet kibocsátani.
A Monetáris Tanács hétfőn változatlanul hagyta az irányadó kamatokat. Az elnök szerint, ha nincs a szeptemberi merénylet, akkor a legutóbbi, szeptember 10-i kamatcsökkentés óta legalább egyszer, de talán kétszer is lehetett volna mérsékelni az irányadó kamatokat. A bizonytalan helyzetben azonban az MNB által kívánatosnak tartott árfolyamsáv széléig gyengült a forint, a feltörekvő országok kamatfelára pedig jelentősen emelkedett, így ezekről a lépésekről le kellett mondani.
Az MNB elnöke szerint a fiskális politika a legutóbbi gazdaságélénkítő csomaggal együtt sem okoz érdemi inflációs nyomást az idén és jövőre. Ehhez az kellene, hogy az államháztartás túlköltekezése a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezessen, a romló külső egyensúlyi pozíció gyengítse a forintot és ez drágítsa az importot. Ez a folyamat nem indult el, a folyó fizetési mérleg hiánya kifejezetten kedvező képet mutat - mondta Járai.
M. D.
