Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A termelőalapok stabilitásának megteremtésével, a minőségi termelés, illetve termékek garantálásával, célratörő marketinggel vissza kell szerezni a magyar borok korábbi nemzetközi piaci pozícióit - hangoztatják a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). Ennek ellenére továbbra is csak a borágazat válságának vannak látványos jelei. Londonban például néhány hete nem lehetett tokaji bort vásárolni a szupermarketekben, sőt más magyar bort is csak nehezen, egyik-másik áruházban eldugva, valahol hátul, a legalsó polcokon, pedig a magyar borászokat eladatlan készletek terhelik.
A Tokaj Kereskedőház Rt. 2,5 milliárd forint támogatást kapott az államtól, az egész borágazat támogatásáról azonban még mindig nincs döntés. Az Agrárrendtartási Bizottság (ARTB) minapi ülésén mindenesetre 1,5 milliárd forintnál kevesebb borágazati támogatásról terjesztett elő indítványt az FVM képviselője, kevesebbről, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által korábban javasolt legalább 2 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 18., 1-3. oldal).
Persze ez is csak tüneti kezelést jelenthetne az elmúlt években 3,4-4,4 millió hektoliteres - 76 százalékban fehérborokból összeálló - termelést elérő ágazatnak. A válságos helyzet legfőbb jele az export visszaesése: a kivitt bormennyiség az elmúlt 3 év alatt 1,3 millió hektoliterről 0,9 millió hektoliterre csökkent. A palackozott borok aránya nőtt ugyan a kivitelben, de az átlagár nemigen változott, sőt 2000-ben csökkent: míg 1999-ben még 125 millió dollár volt a kivitel értéke, 2000-ben már csak 69 millió dollár. Az Európai Unió országaiban persze - ahová a magyar borok jó része kerül - egyre erősebb a konkurencia, s a kelet-európai boroknak az amerikai kontinens exportőreivel is meg kell küzdeniük, nem beszélve az uniós támogatásokról.
Idén ugyanakkor a valóban minőségi, finom bort termelő, külföldön is hírnevet szerzett, a borversenyeken rendszeresen dobogós borászok is érzik a nehézséget, nemcsak a tömegbort termelők. Idén a fehér szőlők ára átlagosan 30, a vörös fajtáké 50 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, s érdemesebb közraktárként használni a pincéket, mint bort készíteni bennük - mondta Szeremley Huba badacsonytomaji borász.
Egyes vélemények szerint az egy főre jutó hazai fogyasztást kellene a jelenlegi évi 30-32 literről 40 literre emelni az ágazat stabilizálódása érdekében, a válság gyökerei azonban messzire nyúlnak vissza. Évtizedekkel ezelőtt minőségi bortermelésre alkalmas, külföldi származású és hazai nemesítésű fajták kerültek a köztermesztésbe, miközben igen erős volt az ágazat exporttevékenysége a kevésbé igényes kelet-európai piacokon. Az FVM szakértői szerint emellett gondot jelent a szőlő- és bortermelés vertikális elkülönülése, a kétfajta tevékenység között ugyanis a távolság a privatizáció során csak növekedett, s a két alágazat különválásával a szőlőtermesztők alárendelt szerephez jutottak a feldolgozókkal szemben. A tárca felmérése alapján szőlőtermeléssel nem foglalkozó vállalatoké a szőlőfeldolgozó kapacitás 66, a bortároló kapacitás 73, illetve a palackozókapacitás 86 százaléka.
László Levente
