A gazdasági tárca adatai szerint a magyar-afgán kereskedelemben idén az első hét hónapban magyar kivitel csak a feldolgozott termékeknél volt, de ennek értéke sem érte el árufőcsoportonként a 100 ezer dollárt. Afganisztánból ugyancsak feldolgozott termékek, gépek és nyersanyag érkezett, ám ezek értéke szintén nem számottevő. Az első hét hónapban mindenesetre 200 ezer dollárral javult az egyenleg magyar szempontból.
Tavaly egyáltalán nem volt magyar export, a behozatalban pedig 200 ezer dollárt tett ki a feldolgozott termékek értéke, és 100 ezer alatt maradt a nyersanyagoké, illetve a gépeké. Igaz, a gépek importja így is több mint tízszeres növekedést mutat.
A KSH adatai mindenesetre másról tanúskodnak. A statisztikai hivatal első féléves adatai szerint 41 ezer forint értékű feldolgozott vegyipari terméket szállítottak magyar exportőrök Afganisztánba. Az importban pedig 1,591 millió forintot tettek ki a textilipari termékek, 124 ezer forintot a gépek, 9 ezer forintot pedig a nem nemesfém termékek. Ezek a számok afgán többletet jeleznek a kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
Magyarországnak befektetési szempontból sincsen komoly kapcsolata Afganisztánnal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén június 15-ig egyáltalán nem volt Afganisztánba irányuló magyar tőkeexport - ezután a nyomon követhetőség megszűnt, a devizaliberalizáció kapcsán ekkor eltörölték a külföldre irányuló közvetlen tőkebefektetések bejelentési és engedélyezési kötelezettségét. A külföldiek magyarországi működőtőke-befektetései az 1988. évi XXIV. törvény hatálybalépése óta nem bejelentéskötelesek, a cégregiszter adatai szerint azonban itt sem lehet komoly befektetésekről beszélni. A két ország közötti fizetési forgalom is minimális: a jegybank június-júliusban 2260 euró bevételt és 20 664 euró kiadást könyvelt el afgán relációban. A Magyar Exporthitelbiztosító Rt.-nek (Mehib) nincs folyamatban lévő kötelezettségvállalása Afganisztánban, az ország a magas kockázata miatt korábban is a nem biztosítható kategóriába tartozott - tudtuk meg Szakács Tibortól, a Mehib vezérigazgató-helyettesétől.
A Magyarországon működő afgán cégek számát nehéz pontosan megállapítani: a különböző cégnyilvántartásokban összesen negyven körül mozog, de ennél valószínűleg sokkal több működik. Erre az utal, hogy az említett cégeken kívül az alapítók és cégvezetők személyét vizsgálva sok olyan társaságra lehet bukkanni, amelyek irányítói jelenlegi vagy korábbi afgán állampolgárok. Sok cégvezető ugyanis megszerezhette időközben a magyar állampolgárságot, még többen pedig itteni vagy európai - főleg németországi - lakcímet adnak meg, a cégiratok tanúsága szerint.
A magyarországi afgán cégek többsége kereskedelemmel foglalkozik, csupán egy-kettő jegyeztetett be ipari vagy gyártó tevékenységet. A társaságok tulajdonosai, illetve vezetői gyakran változnak, így például a Thanh Phat Kft.-ből kiszállt az afgán résztvevő, és helyét valószínűleg vietnami üzlettársai vették át. Akadnak olyan afgán vállalkozók is, akik több cégben érdekeltek: ilyen például Muner Ahmad is. (Az ő nevéhez fűződött az Ariana Bautex Építési Kft., az egyik olyan cég, amely nem csupán kereskedelemmel foglalkozott.)
Az afgán üzletemberek partnerei között magyar, pakisztáni, indiai és jemeni cégtársakat találhatunk. Egy pakisztáni-afgán-magyar vállalkozás, a Nortia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. például adatfeldolgozást és szoftverkészítést is feltüntetett tevékenységei között.
Talán a legkülönösebb afgán érdekeltségű magyarországi céget, a De, Kendehar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t 1995-ben alapították, ügyvezetői pedig Sher jan Mazdooryar, Abdul Kahleg és Najibullah Mazdooryar voltak. E cégben két ismert afgán politikus neve is felbukkan, egyelőre azonban nem tisztázott, hogy azonos személyekről, netán hozzátartozókról, esetleg csak véletlen egybeesésről van szó. Najibullah (magyarosan: Nadzsibullah) esetében az utóbbit valószínűsíti, hogy ez a név igen gyakori Afganisztánban, így elképzelhető, hogy ő rokonságban sem áll az ország korábbi első számú kommunista vezetőjével, a titkosszolgálat egykori főnökével, akit a tálibok kivégeztek, amikor megdöntötték a Szovjetunió által hatalomra segített rezsimet.
A De, Kendehar bőr-, textil- és egyéb ruházat gyártásával, valamint nyersanyagok és késztermékek kereskedelmével, továbbá éttermi és szállodai szolgáltatásokkal foglalkozott az okiratok szerint. Fennállása idején azonban nem adott le mérleget a cégbírósághoz, amely idén augusztus 4-én hivatalból törölte a cégjegyzékből.
M. Cs.-P. B.-Sz. I. M.
