Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi 16,5 milliárd forintos első hathavi szufficittől több mint 5 milliárd forinttal marad el az idén az önkormányzatok féléves, privatizációs bevételek nélkül számolt eredménye. Az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal emelkedtek a bevételeik, és 13,6 százalékkal bővültek a kiadásaik a GFS-elszámolás szerint (ami nem tartalmazza a hitel- és értékpapírügyleteket). Mindkét költségvetési oldal első hathavi teljesítése meghaladja az időarányos előirányzatot, aminek két oka van: a tervszámok rendszerint alultervezettek, másrészt az önkormányzatok finanszírozási rendje miatt az első félévben nagyobb állami normatívához jutnak, mint a másodikban. Az alacsonyabb idei első féléves eredmény ellenére valószínűleg jobb mérleggel zárják 2001-et a helyhatóságok, mint az előző évet.
A 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat - amelynek parlamenti általános vitája épp ezekben a napokban zajlik - szerint a féléves szufficit dacára az év egészében több mint 32 milliárd forintos deficitet értek el tavaly a helyhatóságok. Ebben a dologi célú kiadások megugrása volt a ludas, aminek az előirányzata eredetileg minimális növekményt tartalmazott, s ehhez mérten állapították meg az önkormányzatokhoz rendelt állami forrásokat is.
Az idén jobban állnak e tekintetben a települések, ugyanis hat hónap alatt az előirányzat 54 százalékát költötték el ilyen célokra, míg tavaly a felhasználás megközelítette a 60 százalékot. A fő ok azonban, amiért elkerülhetik a hiányt, hogy a végső szakaszához ért az 1993-ig visszahúzódó gázközművagyon-vita rendezése, s a privatizációs szervezet ezekben a hetekben fizette ki a törvényben megállapított járandóságokat az önkormányzatoknak. Az összesen 64 milliárd forintos kompenzációból eddig mintegy 16 milliárd forintot már előlegként kifizettek a településeknek, így a mostani kifizetések során 23,5 milliárd forint készpénz, továbbá 10 éves futamidejű állampapírok gyarapítják az önkormányzatok vagyonát.
Elsősorban azon múlik az önkormányzati mérleg alakulása, hogy a gázközművagyonból származó bevételt milyen jogcímen számolják el. A vita ugyanis a szolgáltatók 1995-ös privatizációja kapcsán gerjedt fel, amikor a települések a bevétel 40 százalékát kapták meg, holott egy 1990-es törvényben még a teljes gázközművagyont az önkormányzatok tulajdonába sorolták. (A törvényi rendezés során csak az 1993 augusztusa előtt keletkezett vagyont ismerték el jogalapként.) Amennyiben az elszámolás a privatizációs bevétel soron történik, akkor ez az összeg az államháztartás logikája szerint nem javítja a mérleget, így ismét jókora deficitjük keletkezne a helyhatóságoknak.
A mérlegre nem jelent veszélyt, hogy a féléves adatok szerint a korábbi évekhez képest mérsékeltebben teljesültek a helyiadó-bevételek. Az önkormányzatok által kivethető adókból az éves terv 45,3 százalékát kasszírozták be, de minden különösebb jóstehetség nélkül kijelenthető, hogy - a gazdaság lassulása esetén is - a ténylegesen befolyó összeg az idén is meghaladja majd a tervezett adóbevételt. Az idei bevételi előirányzat ugyanis nominálisan elmarad a tavaly elért helyiadó-bevételtől, márpedig ennek még egy rövid távú recesszió esetén sincs realitása. Tartós, a következő évre áthúzódó visszaesés esetén viszont gondot jelenthet az önkormányzati gazdálkodásban, hogy a helyiadó-bevételek több mint 80 százaléka a konjunktúrának kitett iparűzési adóból folyik be, vagyis az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása kerülne ez esetben veszélybe.
Baka Zoltán
