Az ORFK pénzmosások felderítésére szakosodott főosztályán az ügy természetére hivatkozva nem adtak konkrétumokat tartalmazó tájékoztatást arról, hogy a magyarországi pénzintézeteknél és pénzügyi szolgáltatóknál folyik-e célzott vizsgálat, illetve jutottak-e értékelhető információhoz azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmussal összefüggésbe hozható csoportok az ország pénzügyi rendszerét is felhasználták volna-e a cselekményeik finanszírozásához szükséges pénzek legalizálására. A Magyar Bankszövetség nem tud ilyen jellegű vizsgálatról, de mint ifjabb Nyers Rezső főtitkár lapunknak hangsúlyozta, a hivatalos szerveknek erről nem is kellene tájékoztatnia a szövetséget. Nyers véleménye szerint Magyarország nincs rajta a nemzetközi pénzmosás fő csapásán.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a törvényben meghatározott feladataik szerint, az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan végeznek ellenőrzéseket a bankrendszerben. Gulácsi Ferenc szóvivő szerint a magyarországi pénzintézetek betartják a pénzmosásra vonatkozó szabályokat. A törvények bejelentési kötelezettséget írnak elő számukra azokra az esetekre, amikor a pénzmosás jeleit tapasztalják. Szakértők mindazonáltal valószínűsítik, hogy az elmúlt napokban Magyarországon is a vizsgálatok homlokterébe kerülhettek a terrorista csoportokra, illetve az azoknak feltételezhetően otthont adó államokra utaló pénzmozgások.
A két héttel ezelőtti amerikai terrortámadást követően svájci bankoknál észleltek jeleket a terrorista csoportokhoz köthető pénzmozgással kapcsolatban. Nem indokolatlan felvetni a magyarországi pénzintézetek esetleges - jóhiszemű - szerepét egy ilyen jellegű törvénytelen ügyletben, egyrészt mert a terrorizmus gócpontjának számító Közel-Kelethez legközelebb eső térségben, Kelet-Közép-Európában az egyik legfejlettebb bankrendszer a magyar, másrészt a hazai pénzintézeteket már korábban is kapcsolatba hozták a nemzetközi pénzmosással. Néhány éve az USA hírszerző és nyomozó szerveinek jelentésében szerepelt, hogy az orosz maffia illegális forrásból szerzett jövedelmeinek tisztára mosására gyakran használják fel a magyar bankokat. A közelmúltban az OECD is elmarasztalta Magyarországot azért, hogy nem tesz meg mindent a pénzmosás elleni küzdelemben, sőt a „mulasztó” országok feketelistájára is felkerültünk. A kormány ezért döntött úgy, hogy 2002-től megszüntetik a bemutatóra szóló bankbetéteket, illetve névre szólóra kell azokat átalakítani. Az erről szóló javaslat része az Országgyűléshez benyújtott második pénzügyi törvénycsomagnak, amelyről ősszel szavaznak. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a devizatörvénybe illeszkedik az a másik, szintén 2002-től hatályba lépő javaslat, amelynek értelmében a pénzintézet új számla nyitása esetén nyilatkozattételre kérheti fel az ügyfelet arról, hogy a számlán elhelyezni kívánt pénz valóban az ügyfél saját jövedelméből származik-e. A nemzetközi pénzvilágban nem ismeretlen „know your costumer” (ismerd meg ügyfeledet) eljárással is mérsékelhető a pénzmosásnak való kitettség. A nyilatkozatot kérheti a már megnyitott számlák esetében is a bank, ha gyanús jeleket észlel, ám a számlatulajdonos jogi következmények nélkül megtagadhatja azt. Szakértők szerint pont emiatt lényegében céltalan ez a tervezett intézkedés, a Pénzügyminisztérium illetékese azonban úgy véli, már önmagában a nyilatkozat kérésével is megszűrhető az ügyfélállomány. A jelenlegi szabályok szerint a bankoknak 2 millió forint feletti ügyletek esetén kell azonosítani az ügyfeleket.
Szakértők szerint a hazai pénzintézeteket ezekben az ügyletekben eszköznek használják, azaz kijelenthető, hogy szó nincs azok tudatos közreműködéséről. Hivatalos adatok hiányában csak becslések állnak rendelkezésre a pénzmosásban érintett összegekről: ezek szerint csupán tavaly mintegy 50 millió dollár értékű illegális jövedelmet legalizáltak magyarországi bankokon keresztül. Évente egyébként mintegy 100 milliárd forint értékű kárt okoznak a felderített bűncselekmények a magyar gazdaságnak, ám ennek csak egy részét teszi ki a pénzmosás.
Baka Zoltán
