Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahogyan a tavaly nyári gyors drágulás kikerül a 12 hónap alatti árszintváltozást mérő inflációból, megindult az index látványos mérséklődése: a júniusi 10,5 százalékról augusztusra 8,7 százalékra esett. Ezzel jelentősen megnövekedtek a visszafelé tekintő reálkamatok: míg a február 6-ától érvényes 11,25 százalékos irányadó kéthetes betéti kamattal számolva májusban 45 bázispontra csökkent, augusztusban már 255 bázispontra emelkedett a reálkamat. Mivel a jövő év decemberére az elemzők 5,41 százalékos inflációt várnak, az előretekintő reálkamat is jelentős.
Csakhogy az inflációs célkitűzés előtérbe helyezésével a jegybank monetáris politikáját teljes egészében az infláció elleni harcnak rendelte alá, a dezinfláció legfontosabb eszközének nevezett forintárfolyam viszont szeptemberben gyengébb a jegybank által korábban kívánatosnak nevezett 245-250 forint/euró árfolyamnál. Ezért meglepő volt, hogy a jegybank szeptember 10-én 25 bázisponttal, 11 százalékra vitte le irányadó kamatát. Az elemzők számítottak ugyan kamatcsökkentésre, de csak erősebb forint mellett. Várakozásaik most is hasonlóak: a Reuters által megkérdezett 17 elemző közül 11 számít október végéig 25-50 bázispontos kamatcsökkentésre. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők többsége szintén ezt várja, de nem tartják valószínűnek, hogy erre már a monetáris tanács hétfői ülésén sor kerülne. Már csak azért sem, mert Magyarországon ugyan csekély egy kamatlépés reálgazdasági hatása, de a pénzpiacokra azonnal és nagymértékben hat - hangzik Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzőjének érve.
Márpedig a pénzpiacok véleménye most különösen érdekes: a jegybank múlt hétfői kamatcsökkentése óta jelentősen csökkent a befektetők kockázatviselési hajlandósága. A fejlődő piacok kötvényeinek kockázati prémiumát mérő EMBI-spread a terrortámadások előtti 900-ról 979 bázispontra emelkedett - jelzi Duronelly. Rájár a rúd a kockázatosabb piacokra: míg a hosszú, 3-10 éves lejáratú magyar államkötvényeknél legalább 30-40 bázispontos hozamemelkedés figyelhető meg, addig az amerikai államkötvények hozama még csökkent is - hívja fel a figyelmet Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője és Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Az, hogy a forint érzékeny a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanságra, az 1998-as orosz válság idején kiderült, amikor a 4,5 százalékos árfolyamsáv erős széléről a gyengére zuhant és a jegybanknak interveniálnia is kellett a fizetőeszköz védelmében - mondja Zsoldos. A jegybank szerinte feltehetően most is - immár a sávszél előtt - beavatkozna egy pénzpiaci pánik miatti jelentős árfolyamesésnél. Az elemzők úgy vélik, a jegybank a forint tartós gyengesége esetén is interveniálna: Zsoldos szerint egy hónapig 262 forint körüli euróárfolyam már elég ok lenne a kamatemelésre, a forint pénteki gyengülése azonban még nem indokol azonnali reakciót. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az elvárt kockázati prémium növekedése miatt hétfőn nem várható jegybanki kamatcsökkentés. Zsoldos jelezte, hogy míg az USA - nagy, zárt gazdaság lévén - kamatcsökkentéssel segítheti a bizalmatlanság miatt elbizonytalanodó üzleti életet, a kis, nyitott gazdaságoknak el kell fogadniuk a megnövekedett kockázati prémiumot, ami kamatemelést (restrikciót) is jelenthet - de egyelőre ez utóbbi sem látszik valószínűnek.
Pálvölgyi Balázs
