Csak kormányzati intézkedésekkel tartható fenn hosszú távon az évi mintegy 2 milliárd dollár működőtőke-beáramlás - mondta lapunknak Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója. Szerinte elsősorban a hazai munkaerő képzettsége, illetve az egyes szakmákban kialakult munkaerőhiány jelenti a leggyorsabban megoldásra váró feladatot. A külföldi tulajdonú cégek részéről például keresettek a szolgáltatási szektorban a többféle számviteli rendszerben jártas, több nyelvet beszélő munkavállalók. Nagy igény volna jól képzett informatikusokra is, ám a kínálat messze nem tud megfelelni ennek a keresletnek.
Az AmCham szerint az informatikához kapcsolódó oktatásnak jobban kellene idomulnia a piaci igényekhez, s a diákoknak általában minél több lehetőséget kellene kapniuk a vállalatoknál arra, hogy elsajátítsák az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását. A kamaránál formálódó javaslatcsomag szerint a működőtőke-beáramlás ütemének fenntartását nehezíti, hogy a közeljövőben a bérek várhatóan felzárkóznak az unióban szokásos színvonalra. A munkaerő ára ugyanis a másik fontos tényező a nagy cégeknél a befektetési helyszínek kiválasztásakor. Magyarország e téren is jelentős versenyelőnyt ért el az elmúlt évtizedben, ám a 3-5 éven belül megvalósuló EU-csatlakozás miatt ez megváltozik.
A kamara szerint kevésbé lényeges, de végső soron döntő lehet az adóztatás mértéke is. Ezen a téren felemás a kép, mert a társasági adó kulcsa ugyan az egyik legalacsonyabb nemcsak Európában, de a világ más térségeit nézve is, a helyi önkormányzatok által kivetett adók miatt azonban ennek az előnynek a java része elvész. Az előző évtized közepe óta 18 százalékos társasági adóteher a különböző adókedvezmények miatt ténylegesen 10 százalék körüli adóterhet jelent a cégeknek Magyarországon; ezekkel a kedvezményekkel főleg a nagyvállalkozások tudnak élni. A helyi adóknál azonban az elmúlt években megduplázódott a kivethető iparűzési adókulcs, igaz, a teljes anyagköltség leírhatóvá vált.
A Gazdasági Minisztérium (GM) úgy látja, hogy valóban szükség van a befektetések ösztönzését célzó stratégiára, ám ezt elsősorban Magyarország fejlettsége, s nem a tőkebeáramlás mértéke indokolja. A GM szerint idén az első félévben a közvetlen tőkebeáramlás 1,363 milliárd eurót tett ki, ami 44,2 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakáét. Ennek alapján a tárca - az amerikai terrorakciók hatásaival is számolva - reálisnak tartja idén az 1,8-2 milliárd eurót kitevő működőtőke-bevonást. A következő évekre pedig a közelgő EU-csatlakozást figyelembe véve a tőkebevonás mértékének emelkedésével, évi 2-2,5 millió euró beáramlásával számolnak.
A tárcánál már folyamatban van a harmadik generációs befektetésösztönzési stratégia kialakítása - tudtuk meg Pongorné Csákvári Marianna helyettes államtitkártól. A GM szerint Magyarországnak arra kell - már most - megkezdenie a felkészülést, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő beruházásokat telepítse le, utat engedve egyben a mozgékonyabb, alacsony hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek továbbvándorlásának Kelet-Európa felé. A programcsomaggal a szolgáltató szektor, illetve a kutatás-fejlesztés térnyerését segítenék elő, amelyek eddig háttérbe szorultak a termelő beruházásokkal szemben. A fő célkitűzés az, hogy a már jelen lévő külföldi befektetők Magyarországra hozzák regionális központjukat. Ezt nem a különböző pályázati támogatási források növelésével, hanem a prioritások módosításával kívánják elérni. A már meglévő, legfeljebb 2011-ig szóló adókedvezmények körét nem érintik a javaslatok (a tervek szerint azonban az EU-csatlakozást követően az unió jogrendjébe igazítható, de a korábbiakhoz hasonló súlyú adókedvezményeket vezetne be a kormány). A programcsomag várhatóan az év végén vagy 2002 elején kerül a kormány elé.
Baka Zoltán
