Az Európai Unióhoz való gazdasági felzárkózás sikerének feltétele a fejlett pénzügyi szektor, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek sokfélesége - állapítja meg a Deutsche Bank Research minap megjelent tanulmányában -, ezek a hatékony monetáris és fiskális politikához is elengedhetetlenek. Az utóbbi idők erős gazdasági növekedése során nemcsak megizmosodott az EU-csatlakozásra váró országokkal való összehasonlításban fejlettnek számító magyar pénzügyi szféra, de a növekedést is előmozdította.
A GDP 10 százalékát meghaladó kiadással járó háromhullámos bankkonszolidáció megtisztította a bankok mérlegeit, a kétes kihelyezések 9 százalékos aránya a cseh és lengyel mutatók alatt marad, a sajáttőke-megfelelés 14,2 százalékos értéke messze meghaladja a 8 százalékos előírást.
A bankok számát tekintve viszont lassan halad a konszolidáció: 1995 és 1999 között 42-ről 39-re csökkent, míg Észtországban 18-ról 7-re, Csehországban 55-ről 42-re apadt a bankok száma. A bankok mérlegfőösszegének 90 százaléka azonban magánkézben van, ezen belül öt nagybank birtokolja a bankrendszer mérlegfőösszegének több mint felét, és Észtországhoz és Litvániához hasonlóan sikerült a bankok működésének megfelelő jogi, felügyeleti kereteit megteremteni. Lengyelországnak és Csehországnak itt még jócskán van elmaradása. A pénzügyi közvetítés az EU-hoz képest azonban továbbra is erőtlen: míg ott a GDP 91, Magyarországon csak 22 százalékát teszi ki a bankok magánszektornak nyújtott hiteleinek állománya. Pedig a megtakarítások aránya még magasabb is: ez itthon a GDP 25, az EU-ban 22 százaléka. A vállalatok finanszírozása tőzsdén keresztül is történhetne, ám itt a térségnek nagyobb az elmaradása - a magyar tőzsde kapitalizációját tekintve a németének 1 százalékát sem éri el. Az állampapírpiacon a GDP 26 százalékát elérő kapitalizáció kiemelkedőnek számít, és egyelőre csak Magyarország, Szlovénia, Csehország és Lengyelország tudott akkora bizalmat kiépíteni, hogy 10 éves államkötvényt is elhelyezhessen a piacon.
Vannak olyan hitelformák, ahol a magyar bankok szerepvállalása legalábbis megközelíti az EU-ban jellemzőt - mondta lapunknak Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. A fogyasztói hitelek például elérik a holland és belga szintet, azaz a GDP 3,6 százalékát. Ahogy veszítenek vonzerejükből a bankrendszer hagyományos kihelyezési lehetőségei - például az állampapírok reálkamatának csökkenése miatt -, illetve mérséklődik a hiteltörténetet kiépítő, gyorsan értékesíthető zálogtárgyat felajánló kisebb vállalatoknak adott hitelek kockázata, úgy nőhet a bankok hitelezési hajlandósága, különösen ha hitelminősítési rendszerük és a jogbiztonság fejlődésével nagyobb biztonságban tudhatják kihelyezéseiket.
P. B.
