Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak a munkavállalók által kért 57 500, de a kétéves költségvetésben előirányzott 50 ezer forintos jövő évi minimálbért is sokallta az OMT munkaadói oldala a tegnapi tárgyalásokon. A kormány nem zárta ki az 50 000 forintnál magasabb minimálbér elfogadását, és deklarálta, hogy nem hajlandó átvállalni a versenyszféra költségnövekedésének egy részét sem, vagyis nem csökkenti az adókat és járulékokat a nettó keresetek és a bérterhek közelítése érdekében. A megállapodás nélkül zárult vita után szeptember 25-éig van ideje az OMT-nek a megegyezésre, ha addig nem jutnak egymással dűlőre a felek, akkor a kormány dönt a kérdésben. Éppen ezért a felek szeptember 24-én ismét asztalhoz ülnek.
A pénteki tárgyaláson a kormányzat továbbra sem tartotta teljesíthetőnek azt a munkaadói javaslatot, hogy a jelenlegi 40 ezer forintos minimálbér szja- és járulékterheit átvállalva a bérköltségek növekedése nélkül legyen kifizethető nettó 50 000 forint a munkavállalóknak. Ez a szakszervezetek számára is elfogadható megoldás a kormányzat szerint ellentétes lenne a több évre szóló kiszámítható költségvetés koncepciójával. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a javaslat elfogadásával egyes társadalombiztosítási jogosultságok, kedvezmények alapja is 40 ezer forint maradna. Hasonlóképpen nem tartotta teljesíthetőnek a kormány a munkáltatóknak a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint az általános forgalmi adó csökkentésére vonatkozó kompenzációs igényét.
A munkaadói oldal mindezek fényében azt kezdeményezte, hogy a Munkaerő-piaci Alapban különítsenek el egy 30-40 milliárd forintos keretet a minimálbér-emelés által sújtott vállalkozások megsegítésére. A kormányzat ezt az összeget sokallta, de jelezte, hogy nem zárkózik el egy hatékony ellentételezési forma kidolgozásától.
A szakszervezetek a munkáltatókhoz hasonlóan több adócsökkentési javaslatot tettek. Számításaik szerint a bruttó 50 ezer forintból adódó nettó 37 750 forintot úgy lehetne emelni, ha a parlament az alkalmazotti adójóváírás mértékét 3000 forintról 3500 forintra emelné, és 15 százalékra csökkentené a személyi jövedelemadó legalacsonyabb - 20 százalékos - kulcsát. Alternatív javaslatként a szakszervezetek fölvetették az étkezési célú hozzájárulás maximális összegének emelését is. A kormány ezeket - a munkaadói oldal által is támogatható - javaslatokat is elvetette, növelve ezáltal annak esélyét, hogy végül saját hatáskörben dönt a jövő évi minimálbérről.
(NAPI)
