Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar gazdaság az idén a második negyedévben 4,0 százalékkal növekedett, az első félév egészében a megtermelt és felhasznált javak összessége 4,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 4,15 százalékos negyedéves növekedést valószínűsített, az adat mégsem okozott komoly csalódást, mert a legtöbb elemző pontosan 4,0 százalékot jósolt.
A KSH a növekedés első becslésekor nem teszi közzé a GDP összetevőinek alakulását, de a negyedéves beruházások adata éppen tegnap jelent meg.
Eszerint szezonális kiigazítás nélkül a beruházások 3,6 százalékkal növekedtek; ez lényegesen gyengébb az elemzők jellemzően 5 százalékos vagy azt meghaladó várakozásánál.
Az ipari termelés júliusban szezonális kiigazítás nélkül 3,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos havi értékhez képest, de a szezonális kiigazítás 0 százalékra apasztotta a kibocsátás bővülését, hiszen júliusban eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban. Az adat azt mutatja, hogy az idei júniusi, hasonlóan gyenge ipari termelési adat nem egyszeri kilengés vagy statisztikai hiba volt: a magyarországi nagyvállalatokat félévkor érte el az európai lassulás szele, aminek hatására visszafogták termelésüket. Ennek ellenére az elemzők szerint a nettó export alakulása a második negyedévben legalább semleges volt, de van elemző, aki szerint aktívan hozzájárult a 4 százalékos növekedés eléréséhez.
Mindent egybevetve úgy tűnik, az elemzők alábecsülték a lakossági és a közösségi fogyasztás második negyedéves alakulását. A GDP-konszenzus készítésekor több elemző is a lakossági fogyasztás csökkenésére számított. Márpedig ilyen alacsony beruházási dinamika mellett csak a háztartások fogyasztásának 4,5 százalékot meghaladó tényleges növekedése mellett lehetett a bővülés 4 százalékos. Elemzők megjegyezték ugyanakkor, hogy a közösségi beruházások rendkívüli ütemben emelkedtek a második negyedévben, ami ugyancsak hozzájárulhatott a belföldi felhasználás növekedéséhez.
A beruházási adatokon valóban jól látszik az állam szerepének erősödése. A feldolgozóipari invesztíciók volumene mindössze 1 százalékkal volt magasabb a második három hónapban, mint tavaly, a kereskedelmi beruházások pedig gyakorlatilag stagnáltak. A bányászatban, a közlekedésben, a távközlésben és a pénzügyi szolgáltatások terén csökkent a beruházások volumene. Ugyanakkor az állami, illetve önkormányzati szférában, valamint azokon a területeken, ahová az elmúlt időszakban jelentősebb állami támogatások érkeztek - közösségi szolgáltatások, ingatlanügyletek, agrárium, oktatás - erős beruházásnövekedés volt tapasztalható.
A KSH is felhívta rá a figyelmet, az elemzők is hangoztatják, hogy az idei GDP-növekedésben az ipar hozzáadott értéke átlag alatti ütemben emelkedik, a teljesítményt inkább a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság húzza fel. Ez, valamint az ipari termelés lassulása több elemzőt is arra késztet, hogy felülvizsgálja korábbi prognózisait. A legtöbben megvárják ezzel a végleges második negyedévi GDP-adatokat, de az egész évi növekedési ütemet most inkább 4-4,5 százalékra teszik, mint 4,5-5 százalékra.
M. D.
