Alaposan feladta a leckét az adóhivatal számára a kormány a bevételi előirányzatok megemelésével: számításaink szerint pusztán az szja-ból, áfából és a tb-járulékokból több mint 75 milliárd forint elmaradást kellene a következő hónapokban ledolgozni a módosított tervek teljesítéséhez. Ez nem megoldhatatlan, hiszen az év vége - a fogyasztás és a bérkiáramlás felpörgésével - szokásosan erős az adók szempontjából, vagyis ebben az időszakban az átlagost meghaladó összeg folyik be a büdzsébe. Segítheti továbbá a megemelt előirányzatok teljesülését, ha az adóhivatal - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - idén nem hozza előre a következő év elején esedékes áfa-visszautalásokat. Ezzel a technikával tavaly például mintegy 40 milliárd forinttal apasztották az áfabevételeket, hogy így is gyengítsék valamelyest a túlzottan jónak ítélt költségvetési mérleget. Az áfánál maradva ugyanakkor kérdéses, milyen hatással lesz a bevételek alakulására a felgyorsuló áfa-visszatérítés. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a kiutalások lerövidítésével siet az erős forint miatt veszteségeket elszenvedő exportőrök segítségére.
Az októbertől életbe lépő rendelkezés a felére zsugorítja az átfutási időt, ami bizonyosan nem hagyja érintetlenül az idei áfabevételeket.
Áfából az első nyolc hónapban 825 milliárd forint folyt be; augusztusban 89,9 milliárd forintot szedtek be, ami mindössze 5,4 milliárddal haladja meg az egy évvel korábban elért bevételt. Az év kétharmadában beérkezett nettó áfabevétel 6,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakáét, miközben a visszautalások több mint 17 százalékkal emelkedtek. Ennél sokkal inkább figyelemreméltó azonban, hogy míg az idei eredeti bevételi előirányzat 3,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi tényleges bevételnél - azaz még a mérsékelt növekedés mellett is többlet keletkezett volna idén ebből az adónemből -, addig a módosított előirányzat már 11,8 százalékos növekményt tartalmaz. Ehhez viszont igen csekélynek tűnik a nyolc hónap átlagában elért 6,5 százalékos bevételnövekedés, vagyis az év hátralévő részében kellene valami rendkívülinek történnie, ami meglódítja a nettó áfát. A visszautalási rend módosítása mindenesetre ez ellen hat majd. Ha nem áll be változás, akkor csaknem 60 milliárd forinttal maradna el a nettó áfa a módosított előirányzattól. Figyelembe véve az év végére jellemző kedvező feltételeket, a különbség néhány tízmilliárd forinttal mérséklődhet.
Hasonló problémával kell szembenézni az szja esetében is, bár ennél az adónemnél jóval kisebb az eltérés. A módosított előirányzat eléréséhez a bevételeknek 20,4 százalékkal kellene növekedniük, ehhez képest a tényleges növekmény 19,2 százalék. Számításaink szerint az szja-ból 11 milliárd forinttal folyhat be kevesebb a módosított előirányzathoz képest, változatlan feltételek esetén. Erre azonban vajmi kevés „esély” van, mivel egyrészt a második félévtől induló köztisztviselői életpályaprogram, másrészt az év végén a költségvetési és a magángazdaságban egyaránt bőkezűbbé váló bérpolitika révén növekszik majd az szja-bevétel. Hasonló logika szerint a tb-járulékokból viszont 21 milliárd forint többlet keletkezhet még a módosított előirányzat felett is, miután éves szinten 11,6 százalékos növekményt tartalmaz a módosítás, a nyolc hónap alatt viszont 13,2 százalékkal haladták meg a bevételek a tavalyit. Megállapítható tehát, hogy míg az egyes adónemeknél valószínűleg eltér majd a tényleges bevétel a módosított tervszámtól, összességében nagyjából a kitűzött célnak megfelelő vagy valamivel nagyobb többlet keletkezhet az idén ezekből az adókból.
Baka Zoltán
