BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Beláthatatlanul messze van az európai uniós bérszint

A következő két évtizedben az uniós csatlakozás, a viszonylag gyors gazdasági növekedés és a termelékenység bővülését követő reálbérnövelés ellenére a magyar gazdaság csupán mintegy 15 százalékponttal képes mérsékelni az EU-átlagtól ma meglévő 70 százalékos bérhátrányát - állapítják meg a Kopint-Datorg gazdaságkutatói egy nemrégiben publikált írásban. Sőt, a szerzők szerint ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

2001. augusztus 31. péntek, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A következő húsz évben az uniós csatlakozással, a viszonylag gyors gazdasági növekedéssel és a termelékenység bővülésével szorosan lépést tartó bérpolitika mellett is a magyar gazdaság mindössze 55 százalékra képes mérsékelni ma tapasztalható bérhátrányát az EU-átlaggal szemben - állapítja meg Gács János, Hárs Ágnes és Hüttl Antónia egy nemrégiben publikált közös írásában. A kutatók szerint a lehetséges bérpályák között olyan is van, amely szerint az uniós csatlakozás és gyors gazdasági növekedés mellett sem változik érdemben a bérhátrány.
Az eddigi tapasztalatok szerint a csatlakozás után csupán némi konvergencia valósult meg a tagországok bérszínvonala között. A bérek kiegyenlítődését inkább a reálkonvergencia - a gazdasági fejlettségi szintek kiegyenlítődése - részeként lehet értelmezni. A korábbi EU-bővítések során az egyik legékesebb ellenpélda Kelet-Németország lett, ahol az erőteljes politikai akarat sem volt képes elérni a bérek kiegyenlítődését, mivel a reálmutatók továbbra is rosszabbak a nyugati oldalnál.
A kutatók szerint a termelékenység növekedésével a reálbérek nem szükségszerűen tartanak lépést. Azok szintje csak részben a piacon alakul ki, emellett a bértárgyalások, az állami intézkedések és a monetáris intézkedések is erőteljesen befolyásolhatják. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az uniós gyakorlatban - vásárlóerő-paritáson számolva - az egy főre jutó GDP egyszázalékos bővülése 0,65-0,80 százalék aggregált bérnövekedést von maga után.
Magyarországon a nettó reálkereset 1995 és 1999 között átlagosan 1,5 százalékkal csökkent évente, miközben a termelékenység - ugyancsak éves átlagban - 2,5 százalékkal bővült. A gyors bérfelzárkózás ellen szól az is, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalatok a termelékenységben elért eredményeikre alapozva már eddig is élen jártak a bérek felzárkóztatásában. A többi szektortól, amely úgyis kisebb termelékenység-bővülést képes felmutatni, nem várható el a külföldi tulajdonú cégekhez mérhető bérnövelés.
D. L.

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet