Lapzártánkig nem született döntés a budapesti távhődíjak emeléséről a fővárosi közgyűlésben. A Fővárosi Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. eredetileg 15,2 százalékkal kívánta emelni díjait. Ezt kapásból elutasított a Fővárosi Önkormányzat. A javaslat felülvizsgálata után 13,73 százalékban állapodott meg a szolgáltató és a helyhatóság, ez az előterjesztés került az önkormányzat közgyűlése elé.
A szolgáltató nem indokolatlanul hozta ki először a magasabb tarifát. Az idén nyáron elfogadott új (az 1997-estől logikájában nem eltérő, csupán korszerűsített) árképletre alapozta számításait. Ez az árképlet része annak a megállapodásnak, amelyet a társaság tulajdonosával, a Fővárosi Önkormányzattal kötött. A szolgáltatás költségeinek csaknem 60 százalékát az energia, végső soron a földgáz adja. A felhasznált hőenergia kétharmadát a villamos erőművek szállítják, amelyek januárban emelték áraikat, s ezekben még nem érvényesítették a nyári földgázáremelést.
A díj tartalmazza a Főtáv eszközarányos nyereségét is. Ezt csökkenti az éves átlagban 1-2 milliárd forintot kitevő kintlévőség és az évente több mint 400 millió forint értékű díjkompenzáció, amelyet a Fővárosi Önkormányzat ad a rászorultaknak - tájékoztatta lapunkat Sturdik Miklós, a Főtáv szóvivője. Ilyen feltételekkel a nullszaldó körül ingadozik a társaság eredménye, aszerint, hogy milyen mértékben tudja árait a költségekhez igazítani. Néhány százalékpontnyi különbség ebben a helyzetben nyereséget vagy veszteséget eredményez. A veszteséget rövid távon elviseli a társaság, de a több mint 450 kilométer hosszú csővezeték karbantartására és a fejlesztésekre nem elég az amortizáció, ehhez nyereség kell.
A fogyasztói árak 1999 óta 3 százalékos fejlesztési hányadot is tartalmaznak, ebből az összegből áll át az általányról a mérés szerinti fogyasztásra a társaság. A teljes körű mérés szerinti fogyasztást 2003 közepére kell elérnie a cégnek, idén év közepén a fogyasztók 20 százalékának számlázták ilyen módon díjaikat.
R. Zs.
