Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A keddi kormányülés után a gazdasági tárcák vezetői véglegesítették az idei költségvetés tavalyi zárszámadásban történő módosításait. A PM és a gazdasági tárca képviselő az egyeztetés után bejelentették, hogy a kormány az utolsó fillérig elkölti a várható többletbevételeket, vagyis egyforma mértékben emelik meg a bevételi és a kiadási előirányzatokat. Az emelés a központi költségvetésben 170,6 milliárd forint, az egészségbiztosítónál 57,5 milliárd, a nyugdíjbiztosító esetében pedig 56,5 milliárd forint.
Államháztartási szinten a bevételek és kiadások 284,6 milliárd forinttal emelkednek. Ebből az összegből 18,4 milliárd forint halmozódással keletkezik, hiszen a megemelt összeg előbb megjelenik a költségvetésben, átutalják az egészségbiztosítónak, amely végül elkölt azt. További 25 milliárd forint a tavaly 95 milliárd forinttal nyitott költségvetési letéti számláról jut el a tb-alapokhoz, vagyis itt sem idei többletbevételről, hanem egyszerűen a költségvetés kifehéredéséről van szó. Ilyen módon a várható valóságos többletbevétel 241,2 milliárd forint. A letéti számla ezzel az átutalással ki is leheli lelkét, hiszen ez a 25 milliárd forint maradt már csak rajta.
A többletbevételek többsége a tervezettnél magasabb infláció és bérkiáramlás kedvező adóhatásaiból származik, de Tállai András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy véli, szerepet játszik a vártnál nagyobb bevételekben a hatékonyabb adó- és járulékbehajtás is. A többletkiadások esetében kisebb az automatizmusok szerepe, főképp a kormány politikai céljait támogató kiadások sorakoznak fel. A központi költségvetés 170 milliárdjával szemben az általános tartalék 44,7 milliárdos feltöltése, az ÁPV Rt. céltartalékának 44 milliárdos megemelése, a köztisztviselői életpályaprogram 33 milliárdja, valamint a Széchenyi terv keretének 25 milliárdos megemelése áll, ezeket fejeli meg az egészségbiztosítónak átutalandó 18,4 milliárd forint, (2,8 milliárd forint sorsáról még nem tudunk).
Az egészségbiztosítási alap a maga 57,5 milliárdjából a gyógyszerkassza feltöltésére 35 milliárdot, gyógyászati segédeszközök finanszírozására 1,5 milliárdot, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig plusz 10,6 milliárdot fordíthat.
Az ÁPV Rt. a megemelt céltartalékból 22 milliárd forintot az MVM, 9,2 milliárdot a Malév Rt. tőkehelyzetének rendezésére fordíthat, 7,4 milliárdból ingatlanokat vásárolhat (Divatcsarnok, Millenniumi Park, sípálya), további 3 milliárd forintot költhet a gázközművagyon rendezésére.
A főösszegek világosak, de a számok mögött maradt még rejtelem. Nem világos, hogy a PM miért számol többletkiadással a kamattörlesztéseknél, mikor az első héthavi teljesítés és a forint erősödése egyaránt megtakarítást jelez az eredeti előirányzathoz képest. Ugyancsak nem világos, hol számolták el azt a 30 milliárd forintot, amennyivel a tervezetthez képest több készpénzt kapnak az idén a gázközművagyonért az önkormányzatok. Ez a tétel nincs benne az általános tartalék feltöltésében, mert azt Tállai András tájékoztatása szerint még nem pántlikázta meg a kabinet. Nem esik szó az MNB veszteségeinek megtérítéséről, de a számok ismeretében biztosra vehetjük, hogy ez a 150 milliárd forintot is meghaladó összeg a 2002-es költségvetést terheli majd. A januárban életbe lépő jogszabályok szerint ez a kifizetés akkor már nem terheli a büdzsét (vonal alatti tétel), ám finanszírozási igényt természetesen keletkeztet.
M. D.
Államháztartási szinten a bevételek és kiadások 284,6 milliárd forinttal emelkednek. Ebből az összegből 18,4 milliárd forint halmozódással keletkezik, hiszen a megemelt összeg előbb megjelenik a költségvetésben, átutalják az egészségbiztosítónak, amely végül elkölt azt. További 25 milliárd forint a tavaly 95 milliárd forinttal nyitott költségvetési letéti számláról jut el a tb-alapokhoz, vagyis itt sem idei többletbevételről, hanem egyszerűen a költségvetés kifehéredéséről van szó. Ilyen módon a várható valóságos többletbevétel 241,2 milliárd forint. A letéti számla ezzel az átutalással ki is leheli lelkét, hiszen ez a 25 milliárd forint maradt már csak rajta.
A többletbevételek többsége a tervezettnél magasabb infláció és bérkiáramlás kedvező adóhatásaiból származik, de Tállai András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy véli, szerepet játszik a vártnál nagyobb bevételekben a hatékonyabb adó- és járulékbehajtás is. A többletkiadások esetében kisebb az automatizmusok szerepe, főképp a kormány politikai céljait támogató kiadások sorakoznak fel. A központi költségvetés 170 milliárdjával szemben az általános tartalék 44,7 milliárdos feltöltése, az ÁPV Rt. céltartalékának 44 milliárdos megemelése, a köztisztviselői életpályaprogram 33 milliárdja, valamint a Széchenyi terv keretének 25 milliárdos megemelése áll, ezeket fejeli meg az egészségbiztosítónak átutalandó 18,4 milliárd forint, (2,8 milliárd forint sorsáról még nem tudunk).
Az egészségbiztosítási alap a maga 57,5 milliárdjából a gyógyszerkassza feltöltésére 35 milliárdot, gyógyászati segédeszközök finanszírozására 1,5 milliárdot, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig plusz 10,6 milliárdot fordíthat.
Az ÁPV Rt. a megemelt céltartalékból 22 milliárd forintot az MVM, 9,2 milliárdot a Malév Rt. tőkehelyzetének rendezésére fordíthat, 7,4 milliárdból ingatlanokat vásárolhat (Divatcsarnok, Millenniumi Park, sípálya), további 3 milliárd forintot költhet a gázközművagyon rendezésére.
A főösszegek világosak, de a számok mögött maradt még rejtelem. Nem világos, hogy a PM miért számol többletkiadással a kamattörlesztéseknél, mikor az első hét havi teljesítés és a forint erősödése egyaránt megtakarítást jelez az eredeti előirányzathoz képest. Ugyancsak nem világos, hol számolták el azt a 30 milliárd forintot, amennyivel a tervezetthez képest több készpénzt kapnak az idén a gázközművagyonért az önkormányzatok. Ez a tétel nincs benne az általános tartalék feltöltésében, mert azt Tállai András tájékoztatása szerint még nem pántlikázta meg a kabinet. Nem esik szó az MNB veszteségeinek megtérítéséről, de a számok ismeretében biztosra vehetjük, hogy ez a 150 milliárd forintot is meghaladó összeg a 2002-es költségvetést terheli majd. A januárban életbe lépő jogszabályok szerint ez a kifizetés akkor már nem terheli a büdzsét (vonal alatti tétel), ám finanszírozási igényt természetesen keletkeztet.
M. D.
