Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre-másra jelennek meg a magyar gazdaság várható állapotát jelezni hivatott konjunktúrajelentések és -indexek. Ezek más-más metódussal készülnek és különböző vállalati körből nyerik a prognózisok alapanyagát, az eredményekben mégis vannak hasonlóságok. A legutóbbi konjunktúraindexek általános jellemzője, hogy csökkenő exportdinamikát és alacsony beruházásnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a legtöbb index élénkülő belföldi keresletet valószínűsít, ez alól csak a Kopint-Datorg mutatója kivétel.
A konjunktúraindexek munkaerő-gazdálkodásról szóló részeinek összevetéséből az derül ki, hogy a romló külpiaci helyzet és az erős forint kegyetlenül rendet vág a magyar vállalkozások között. A Kopint konjunktúraindexe szerint ma már több cég tervez elbocsátást, mint amennyi munkaerő-felvételt, más műhelyek - így a Tárki - arra hívják fel a figyelmet, hogy sok cég panaszkodik tartós munkaerőhiányra. Mindezt egybevetve arra juthatunk, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet felgyorsítja a munkaerő áramlását az alacsonyabb termelékenységű cégektől a versenyképesebbek felé, ami fájó, de nem haszon nélküli folyamat. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által készített, a magyarországi feldolgozóipar állapotát havonta leíró - és a rövid távú várakozásokat aggregáló - Beszerzési Menedzser Index (BMI) július végi 53,3 százalékpontos értéke enyhe konjunktúrát mutatott, de az egy hónappal korábbihoz képest az ágazat fellendülésének lassulását jelezte. Az indikátort a vállalatok beszerzési vezetőinek megkérdezésével generálják. Az index részmutatói közül a termelésre, az új megrendelésekre, valamint a külpiaci aktivitásra vonatkozók a korábbinál lényegesen kisebb növekedést jeleztek.
A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait havonta leíró Ecostat Top-100 konjunktúra-index - egyedüliként a indexek közül - emelkedett augusztusban, de a kutatók itt is hangsúlyozták, hogy az év utolsó hónapjaiban megszokott fellendülés erősen függ az európai gazdaságtól. Az Ecostat nemcsak a legnagyobb cégeket kérdezi meg, hanem a kisebbeket is. A kis- és közepes vállalkozások a nagyokhoz hasonlóan pesszimisták az exportlehetőségeket illetően, de rendületlenül bíznak a belföldi kereslet növekedésében.
A GKI Gazdaságkutató Rt. által havi rendszerességgel elkészített, szezonálisan kiigazított konjunktúraindex július végén 1,5 százalékponttal, az idei legalacsonyabb értékére esett. Ez az indikátor egy lakossági és egy üzleti bizalmi index kombinációja. Előbbit a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulásából, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási szándékából képzik, utóbbi az ipari és a kereskedelmi vállalkozások kilátásait aggregálja. A GKI megállapítása szerint az ipari és a kereskedelmi cégek üzleti várakozásai jelentősen romlottak, miközben a lakosságé javult, sőt 30 havi csúcsponton áll. Itt is az export megítélése rontott leginkább az indexen. A 300 vállalkozás véleményéből készített Kopint-Datorg-konjunktúrateszt szerint a magyarországi feldolgozóipar helyzete egyértelműen romlott a második negyedévben. A korábbinál pesszimistábbak a nagyvállalatok, köztük a külföldi tulajdonú cégek is. A Kopint szerint a borúlátók közé tartoznak a textil- és ruházati vállalkozások mellett a gépipari cégek is, ez fontos adalék a többi mutató értékeléséhez. A Kopint mutatta ki azt is, hogy feldolgozóiparban romlanak a belföldi értékesítéssel kapcsolatos várakozások is.
A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) évente kétszer készíti el a Top 1500-as konjunktúrajelentést, amely az 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari cég ötödének véleményét aggregálja. A vállalati beruházások és az export növekedési ütemének lassulása mellett a Tárki arra hívta föl a figyelmet, hogy a cégek 29 százaléka tartós munkaerőhiányról számol be.
M. D. - D. L.
