A forint erősödésének hatása már megmutatkozik a bérmunkaforgalom alakulásán, a forgalom egyenlege két hónap leforgása alatt negatívvá vált. A magyarországi bérmunkaexport az idei első négy hónapban 1806,8 millió euró volt, ami 5 százalékkal haladja meg a múlt évi azonos időszak forgalmát. A kivitel értéke azóta sem csökkent, idén májusban és júniusban 1049 millió euró volt, ami 2 százalékkal több a tavalyi azonos időszakinál - derül ki a Gazdasági Minisztérium adataiból. Eközben azonban a behozatal értéke tovább nőtt. Az első négy hónapban a bérmunkaimport 1700,3 millió euró volt, ez 13 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A következő két hónapban az import értéke 1163,8 millió euró volt, ami 23,5 százalékkal több a tavalyi ötödik-hatodik havinál.
Mindezek hatására eltűnt a bérmunka-forgalomból származó négyhavi többlet. A kivitel és a behozatal egyenlege április végén még 106,3 millió euró aktívumot mutatott, amit a követező két hónap 114,7 millió eurós importtöbblete felemésztett. Így a félév egészének egyenlege 3,7 millió euró passzívum, míg 2000 első hat hónapja még 307,7 millió euró többletet hozott. A múlt év 12 hónapjában a teljes magyar bérmunkaexport 5,3, a bérmunkaimport pedig 4,8 milliárd dollárt tett ki.
A bérmunkázás továbbra is fontos része a magyar gazdaságnak. Az ehhez kapcsolódó forgalom az idei első félévben a teljes magyar külkereskedelem 16,3 százalékát tette ki. Már csak emiatt is aggasztó, hogy a forgalom egyenlege gyakorlatilag zérusra csökkent a félév végére. A forint május negyedikével kezdődött tartós felértékelődése az exportőrök közül leginkább az aktív bérmunkázókat érinti hátrányosan. Az alacsony nyereséghányadú cégeknek már korábban is éles nemzetközi versenyben kellett megállni a helyüket. A bérmunkázókat az olcsóbbá váló import nem segíti, hiszen az import nem az ő számukra költség; a tevékenység után nekik járó bérmunkadíj viszont forintban kevesebbet ér. Míg tehát bevételeik apadnak, a növekvő bérszint - így a minimálbér emelkedése - is növeli kiadásaikat.
Idén májusban és júniusban azért nem csökkent a kivitel értéke drasztikusan, mert a bérmunkával foglalkozó vállalkozások többsége már a múlt évben rögzítette 2001-es szerződéses árait, amelyek év közbeni újratárgyalásra szinte alig van lehetőség. Ráadásul a legfontosabb relációnak számító német piac különösen árérzékeny.
Az iparági összesített adatok szerint bérmunkával a könnyűiparban 4 százalék körüli az árbevétel-arányos nyereség érhető el, míg a gépipari cégek általában 7-8 százalékos nyereséget érnek el. Ezt veszélyezteti az euróval szembeni forinterősödés, amely a sávközéptől számítva - az elmúlt napok kisebb megingásait leszámítva - 10 százalékpont körüli. Egyes becslések szerint a bérmunkázás esetleges megszűnése mintegy 25 ezer munkahelyet veszélyeztet.
D. L.
