Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új magyar külgazdasági stratégia várhatóan szeptemberben kerül a gazdasági kabinet elé, ezt követően fogadja el a kormány. A mostani elképzelések szerint a stratégia két fő célt állít a középpontba: az exportnövekedés fenntartását és a közvetlen külföldi befektetések további ösztönzését. Ehhez járul két másodlagos, de ugyancsak fontos célkitűzés, a magyarországi szolgáltatásexport bővítése, valamint a tőkekivitel elősegítése, elsősorban a közép-európai régió országaiba.
A magyar gazdaság jelenlegi gyors növekedése elsősorban az exportra épül; ezt támasztja alá, hogy a külgazdaság volumenének bővülése többszöröse a GDP-ének. Ez a pozitív folyamat az idén is tovább tart: az év első felében a dollárban számolt magyar külkereskedelem 11 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a kivitel és a behozatal dinamikája gyakorlatilag azonos volt.
A hivatalos magyar álláspont továbbra is az, hogy az ország 2003. január elsején lesz tagja az Európai Uniónak, ehhez alkalmazkodik a jogharmonizációs program is. Az addig hátralevő két és fél esztendőt a magyar gazdasági érdekeknek megfelelően kell kihasználni, ennek érdekében kell megőrizni és növelni a versenyképességet.
Az előző, még 1999 őszén elfogadott külgazdasági stratégia négy alapvető célt tűzött ki: a kivitel gyors - a gazdaság növekedését meghaladó - bővülését, a gazdaság tőkevonzó és -megtartó képességének fokozását, az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint a regionális gazdasági kapcsolatok erősítését. Ezek közül a mostani stratégiába az első két cél szinte változatlanul kerül át. Az EU-csatlakozás elősegítésének feladata azonban okafogyottá vált, hiszen ma már szinte biztosra vehető a magyar belépés, csupán az időpont kérdéses.
A korábbi stratégiában a regionális gazdasági kapcsolatok erősítésének nevezett célkitűzés a most készülőben a szomszédos országokba irányuló tőkekivitel elősegítése néven szerepel. A tőkeexporton van mit javítani, hiszen a közvetlen magyar tőkekivitel még tavaly is csupán 603 millió eurót tett ki, holott messze ez volt a legeredményesebb esztendő. Ezzel a teljes külföldön befektetett magyar tőkeállomány csupán mintegy 1,6 milliárd euróra rúg. Új elem viszont a szolgáltatások kivitelének erősítése. A magyar fizetési mérlegben a szolgáltatásokból származó bevétel évről évre nő (ezen belül a legfontosabb tétel az idegenforgalom bevétele). Ha sikerül növelni a szolgáltatásokból származó aktívumot, az mérsékelheti a fizetési mérleg többi részén - elsősorban az áruforgalomnál - kialakuló deficit terhét.
A magyar gazdaság számára még az EU-csatlakozást megelőzően pénzügyi és politikai hasznot hozhat a szabadkereskedelmi szerződések hálózatának fejlesztése. A csatlakozás után erősen beszűkül a saját külgazdasági politika lehetősége, de addig is érdemes egyes országokkal olyan különleges gazdasági viszonyt kialakítani, amely esetleg nem esik egybe az EU jelenlegi viszonyrendszerével. A tapasztalatok szerint ugyanis a szabad kereskedelem megvalósítását követő két-három évben a bilaterális forgalom ugrásszerűen megnő. A környező államok közül jelenleg is zajlanak tárgyalások Jugoszláviával és Macedóniával. A szabad kereskedelem fejlesztésének másik irányát jelenthetik az olyan - elsősorban észak-afrikai - államok, amelyekkel Brüsszel már hosszabb ideje partnerséget alakított ki. Ezzel Magyarország elébe mehet a belépést követő kapcsolati váltásnak. Ennek szellemében már feltáró jellegű megbeszélések kezdődtek Tunéziával.
D. L.
