Júniusban a háztartások pénzügyi megtakarítása az inflációnak megfelelő kamatok és hozamok nélkül 29,2 milliárd forinttal nőtt - jelentette tegnap az MNB. Az ez évi átlagot messze meghaladó emelkedést a készpénzállomány nyugdíjemelés miatti növekedése, illetve a háztartások forintbetétei táplálták, a tartozások dinamikus bővülése, az értékpapír-portfólió csökkenése hűtötte.
A háztartások inflációtól szűrt pénzügyi megtakarítása júniusban 29,2 milliárd forint volt, ami jelentősen meghaladja az ez évi átlagot - adta hírül tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A megtakarítások infláció miatti értékcsökkenése 29,5 milliárd forintot vett le a háztartások 58,7 milliárd forintos nettó finanszírozási képességéből. Zömmel a forint erősödése miatt ebből az 58,7 milliárd forintból az árfolyamváltozások 41,4 milliárd forintot elvittek, így a szektor nettó pénzügyi vagyona piaci áron 17,3 milliárd forinttal emelkedett - vagyis reálértékben csökkent.
A háztartások nettó pénzügyi vagyonának reálértéken számított lassú csökkenését az sem tudta megállítani, hogy a háztartásokban lévő készpénzállomány - jelentős részben a nyugdíjak visszamenőleges hatályú emelése miatt - 27,6 milliárd forinttal haladta meg az előző havit.
A háztartások nettó finanszírozási képességének változása, illetve a monetáris aggregátumok (M0-M4) - tegnapelőtt közzétett - alakulása a folyó fizetési mérleg várható romlására utal. E romlás azonban rendkívül alacsony bázisról indul, a fizetési mérleg hiánya az első öt hónapban alig haladta meg a tavalyi, rekordalacsony szintet. Tavaly a második félévben a lakosság megtakarításai emelkedtek, miközben az államháztartás és a vállalkozások finanszírozási igénye alacsony maradt, ez tette lehetővé, hogy rég nem látott alacsony, 1,6 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiány alakuljon ki. Az idén az első félévben változtak a trendek. A lakosság nettó finanszírozási képessége az első félévben tavaly őszhöz képest csökkent, a második félévben várhatóan emelkedik az államháztartás hiánya. A magas bérkiáramlás és a forint erősödése miatt feltehetően csökken a vállalkozások eredménye is, holott a beruházási dinamika a negyedéves adatok szerint viszonylag magas maradt. Mindez együttesen a belföldi megtakarítások csökkenéséhez vezet, ami szükségképpen a külső források növekvő igénybevételével párosul, ezáltal a folyó fizetési mérleg romlásához vezet.
P. B.
