Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Miért van szükség a hatósági ár bevezetésére?
- Jelenleg a teljes telefonhálózati percforgalom több mint egynegyedét az internet adja, s az év végére ez az arány meg fogja haladni az egyharmadot. A díjak mértéke és a szerződéses feltételek mostani rendszere a telefonszolgáltatók alaptalan gazdagodásához vezet, ugyanakkor indokolatlan terhet jelent a fogyasztóknak és súlyos akadályt, mesterséges versenyhátrányt az internetszolgáltatóknak. Magyarországon az internetezést a fogyasztó számára nemzetközi viszonylatban is drágává teszik a magas telefontarifák, amelyeket a szolgáltatók az internetet igénybe vevő előfizetőiknek felszámítanak. Kétségtelen, hogy ilyen helyzetben a százötven forintos átalánydíjas internetezés lehetősége a Matáv koncessziós területein élőknek lényeges megtakarítást jelent. Ezt a gesztust a Matáv önként tette és gazdasági érdekei szerint bármikor megszüntetheti.
- Ha jól értem, az a baj, hogy a drágaság a jelenlegi rendszerből fakad, és ezen csak bizonytalan ideig enyhít valamely szolgáltató önkéntes gesztusa.
- Ma a legtöbb előfizető a telefonvonalon keresztül fér hozzá az internethez, azaz fel kell hívnia internetszolgáltatóját. Az internet felhívása a telefonhálózaton a kezdetektől egy hatósági díjas szolgáltatás igénybevételével történik. A vonatkozó hatósági árakat évente állapítja meg a telefondíj-rendelet. Az internet használatára jellemző mutatók mellett azonban az e rendeletben szabályozott telefonhívásdíjak alkalmazása aránytalanul magas költséget okoz a fogyasztóknak.
Ideje lenne, hogy a nemzetközi összehasonlításban olcsóbb internetszolgáltatás megteremtésére vonatkozó kormányzati szándék a gyakorlatban is megnyilvánuljon, és kikényszerítse egyes szolgáltatók piackorlátozó magatartásának megszüntetését. A jelenlegi helyzet ugyanis most már sokféle módon és lényegesen gátolja a kormányzati és az iparági információstársadalom-kezdeményezések sikerét.
- Mit vár a készülő végrehajtási utasításoktól?
- A nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott megoldás célja az, hogy elősegítse az internet használatának terjedését. Az internetezőket indokoltan nyugtalaníthatja az a többször hangoztatott telefonszolgáltatói állásfoglalás, miszerint az új árszabályozás egyes elemei számukra nem értelmezhetők, de áremelésre fogják kényszeríteni őket. Az árszabályozásra vonatkozó törvényi felhatalmazások alapján hamarosan elkészülnek a díjrendeletek, s az ezek szerint kialakított hatósági ár a piaci hatásokat helyettesítő árszabályozást jelent olyan területen, ahol a vásárlók alkupozíciója gyenge. Ilyen a helyzet például az internetszolgáltatásokhoz igénybe vett behívó szolgáltatásoknál. Itt a fogyasztók is és az internetszolgáltatók is egy korábban a helyi telefonszolgáltatások nyújtására kizárólagos jogosultságot szerzett vállalattól vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az várható, hogy a rendeleti árszabályozás megállapítja az internetbehívás percdíját, továbbá az internetszolgáltatót megillető hívásindítási díjat. Nagyon lényeges azonban, hogy a törvény szabadon hagyja a piaci árképzést azzal, hogy lehetővé teszi a csomagárak és díjcsomagok alkalmazását. A kormányzat felelőssége, hogy az új díjrendeletben piackonform megoldást alkalmazzon.
- Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
- A marketing nyelvén ez egyszerűen csak azt jelenti, hogy többféle, növekvő fogyasztást eredményező üzleti modell közül lehet választani a rendeleti díj alkalmazásával. Természetes, hogy a díjrendelet alkalmazásához az érintett internet- és telefonszolgáltatóknak egymással szerződéseket kell kötniük. Ezek általános feltételeit további rendeletek írják majd elő, létrehozva a behívószámos internetszolgáltatásokra vonatkozó specifikus szabályozás rendszerét.
- Megszűnhet az átalánydíjas kedvezmény?
- Várható, hogy az új árszabályozási helyzetben a jelenlegi hétvégi és éjszakai átalánydíjas kedvezmények szükségképpen átalakulnak, de ez egyáltalán nem jelent valamiféle automatikus áremelést. Figyelemmel az ágazat fejlettségére és a fizetőképes keresletre, van esély arra, hogy a piaci versenyben a szolgáltatók megtalálják a fogyasztást ösztönző díjcsomagokat, és lesz átalánydíjas kínálat is.
- Mi a véleménye a Matáv internetszolgáltatóknak tett ajánlatáról?
- A legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy az internetszolgáltatók piaci alkupozíciója elégtelen ahhoz, hogy kereskedelmi megállapodások jöhessenek létre a telefonszolgáltatókkal. Különféle szerződéses konstrukciókban a telefonszolgáltató az internetszolgáltatók számára olyan ajánlatokat dolgozott ki, amelyek szerint az internetszolgáltatónak kellene a fogyasztóval a behívásszolgáltatásra is előfizetői szerződést kötnie, s a piaci helyzetre figyelemmel megállapított internetezési díjat beszednie. A szerződés megkötése esetén a számlázás és az ügyfélszolgálat, továbbá az internet-hozzáférésen túl a behívásszolgáltatás díjának beszedése is az internetszolgáltató felelőssége és költsége. A Matáv az általa megállapított díjat egy sávos kedvezményt tartalmazó percdíjas konstrukcióban (a díj jelentős részét egy hónapra előre) szedné be az internetes cégtől. A szerződéskötés feltétele még az internetszolgáltató részéről egy kiterjedt csatlakozási ponthálózat kiépítése és üzemeltetése.
- Milyen feltételekkel szerződne a telefonszolgáltató az internetszolgáltatóval és ez hogyan hat a fogyasztói árra?
- Amennyiben az internetszolgáltató képes lenne a telefoncég által megkövetelt beruházásokra, a behívási fogyasztás mérésére, valamint e díj számlázására és beszedésére, köthetne olyan szerződést a telefonszolgáltatóval, amelynek alapján az általa fizetendő percdíj alacsonyabb, mint amit az internet felhívásáért az előfizetőitől beszed. A telefonszolgáltató az ilyen szerződések megkötésével feladatokat ad át az internetszolgáltatónak, amely ezáltal üzleti kockázatot vesz le a telefonszolgáltató válláról. Mindez a telefondíjak csökkenéséhez vezethet. Innentől kezdve arra kell figyelni, hogy a telefonszolgáltató minden hozzá forduló internetszolgáltatóval azonos feltételek alapján kössön szerződést, ne hozhassa a többinél kedvezőbb helyzetbe egyik vagy másik céget. Ez azonban már nem távközlés-szabályozási versenyjogi kérdés, mert az adatátviteli szolgáltatásokra köthető szolgáltatói szerződésekre nincsenek ágazatspecifikus jogszabályok.
D. J.
