Míg tavaly júniusban 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, idén csak 0,26 százalékos drágulással számol a piac - így a májusi 10,8 százalékról júniusban 10,5 százalékra mérséklődhet a 12 hónapra számított infláció. Ez a tartós dezinfláció kezdetét jelentheti: decemberre 7,47 százalékra, jövő év decemberére 5,28 százalékra várják a 12 havi áremelkedés ütemét az elemzők. Az első félév rossz inflációs teljesítménye miatt az év egészére várt 9,28 százalékos infláció a második félévi esés ellenére is csak 0,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a tavalyinál. A piac jövőre 6 százalékos átlagos drágulást vár. A június havi áremelkedésre adott elemzői prognózisok 0 és 0,4 százalék között mozognak. Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az előző hónapokhoz hasonlóan most is az élelmiszerárak jelentik.
Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője szerint júniusban még tovább nőtt ezek éves emelkedésének üteme, és csak júliusban kezdődhet el a csökkenés. Szintén viszonylag magas élelmiszerárakra számít Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője - szerinte a sertéshús 12,6 százalékos egyhavi májusi drágulása jelentkezni fog a feldolgozott termékek áraiban és véleménye szerint a szezonális termékek sem fogják mérsékelni az árindexet. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint a sertéshús ugyan a korábbinál kevésbé drágult, ám az újkrumpli megjelenése 1998-hoz hasonlóan megbolondítja az árakat, és 30 százalék körüli lesz a kimutatott áremelkedés. Ivan Fabijancic, az Erste Bank kelet-közép-európai értékpapírpiacokat vizsgáló bécsi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy Kelet-Közép-Európa élelmiszerárai általában 1-2 hónappal követik az euróövezet áralakulását, ott pedig már májusban megindult a mérséklődés. A hazai élelmiszerárak dinamikacsökkenését jelezheti előre a lengyel élelmiszerárak júniusi mérséklődése is. (Lengyelországban a térségben elsőként, minden hónap huszadikán közlik a hó első felében, a következő hónap elején pedig a hó második felében jellemző mezőgazdasági árakat). Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője a főbb áruházláncok árait megfigyelő GfK-felmérést idézi. Eszerint az év 24. hetében a 20.-hoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, miután a húsáru 6 százalékkal drágult, a pékáru és a tejtermékek viszont olcsóbbak lettek. Az elemző mindezek alapján visszafogott élelmiszer-áremelkedéssel számol. Véleményét azzal is alátámasztja, hogy a KSH statisztikája valószínűleg csak májusban mutatta ki az áprilisi jelentős áremelkedések egy részét, vagyis az előző havi magas adat már fölfelé torzított.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a forint felértékelődése egyelőre legfeljebb a benzinár csökkenésén keresztül hat az inflációra. A világpiaci áralakulás miatt is csökkenő üzemanyagárak inflációmérséklő hatása a NAPI Gazdaság számításai szerint júniusban 0,15 százalékpont körül lehetett (NAPI Gazdaság, 2001. június 28., 1-3. oldal). Zsoldos szerint egyes élelmiszereknél, tartós fogyasztási cikkeknél már megjelenhet az árcsökkenés. Detrekői László, a CIB Securities elemzője inkább a ruházati cikkeknél számít a felértékelődés hatásának megjelenésére: szerinte a nyári szezonváltás részeként a májust követően olcsóbban beszerzett kollekciókat júniusban kezdték árulni. Mirko Tonin, a DG Bank elemzője óvatosságra intett a forint felértékelődésével kapcsolatban, szerinte idő kell ahhoz, hogy az a piaci szereplők kalkulációiba beépüljön és az árakban is megjelenjen.
P. B.
