Tájékoztató a kormány üléséről
A forint konvertibilitásának visszanyerése, illetve a plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsáv bevezetése óta a nemzeti vagyon 8-10 százalékkal felértékelődött. A hétvégi kormányülésen jelen lévő MNB-elnök szerint ez nem átmeneti jelenség, hanem további erősödés várható - mondta Orbán Viktor. A személygépkocsik és az üzemanyagok ára máris csökkent és előnyös a forint erősödése a külföldre utazó magyarok számára is. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány felkérte a gazdasági minisztériumot: folyamatosan figyelje az exportáló kis- és középvállalkozásokat, és ha rájuk nézve nagyon kedvezőtlen lenne a forint felértékelődése, akkor új támogatási formával siessen segítségükre.
A kormány áttekintette a Széchenyi terv jelenlegi állását is, a csaknem 1400 elfogadott pályázatra 28,7 milliárd forintot ítéltek oda. Ennek nyomán 160 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, ami 10 ezer új munkahely megteremtésével jár.
Az eredeti elképzelés szerint minden kormányzati forint, 3 forint magántőkét mozgósított volna, ezzel szemben 5 forintot sikerült bevonni a beruházásokba.
Az uniós csatlakozási tárgyalásokon a következő félévben a közlekedés lesz a kiemelt téma. A probléma az, hogy miként jöhetnek be az európai vállalkozók a magyar légi közlekedési, szállítási és vasúti piacra. A bel- és igazságügyi fejezet lezárásához már csak 1 törvényt - a tanúvédelmet szabályozót - kell meghoznia a parlamentnek.
A földszerzésről elmondta a miniszterelnök, hogy még ősszel a parlament elé kerül az a törvény, amelynek nyomán létrejöhetnek a települési helyi földbirtokok. Minden eladandó és bérbe adandó földre elővásárlási, illetve bérleti joga lesz a helyi gazdáknak. Ha ők ezzel nem élnek, akkor a földalap következik és csak ezt követően vásárolhat, illetve bérelhet földet bárki más. A kormány eltörli azt az építésügyi igazgatási szabályt, amely tiltja a művelt földterületen lakóépület emelését. Az idei és a jövő évre tervezett egyenként 190 milliárd forint mezőgazdasági támogatást úgy kell az FVM-nek átalakítania, hogy a családi elemek adják az agrárvállalkozások gerincét. A családi gazdaságok előjogokat élveznek a gépvásárlásnál, a földalapú támogatásnál és a beruházási preferenciáknál is. Miután a gépvásárlási kassza kiürült, a kormány úgy határozott: átcsoportosításokkal érje el az illetékes minisztérium, hogy mindig legyen pénz ebben a kasszában. A kormány felkérte a pénzügy-, a földművelési és vidékfejlesztési, valamint a miniszterelnöki hivatalt irányító minisztert, hogy közösen dolgozzák ki a mezőgazdasági beruházások támogatási rendszerét. Ez vonatkozik a föld- és eszközvásárlásra, valamint a szükséges építésekre is. Ezzel együtt felkérik a Postabankot, hogy a Magyar Postával együtt tegyen ajánlatot egy gazdahitel-konstrukcióra.
A zsebszerződéseket két technikával akarja felszámolni a kormány, egyrészt akadályokat állít az újak megkötése elé, másrészt feltárja a régieket. E célból új szervezeti egységet hoznak létre az FVM-ben. Első lépésként egybevetik a tulajdonosi és földhasználói nyilvántartást, és ahol a kettő nem esik egybe, ott megnézik a konkrét szerződéseket.
Áttérve a nyugdíjrendszerre a miniszterelnök jogsértőnek nevezte azt a helyzetet, amely szerint minden kezdő munkavállalónak be kell lépnie valamelyik nyugdíjpénztárba. A nyugdíjreform lényege, hogy az állami nyugdíjrendszer hasonlóvá válik a magánnyugdíjpénztárakhoz annyiban, hogy a havi befizetések egyéni számlára kerülnek. Két év múlva január 1-jétől minden első munkavállaló ebbe a rendszerbe lép be, majd 2006-2007-re el kell jutnia a fejlesztésnek odáig, hogy az összes hazai foglalkoztatott nyugdíjjáruléka egyéni számlára kerüljön. A korábbi befizetéseket ez után írják jóvá a számlákon. Ha beindul ez a rendszer akkor mindenki évi 1 alkalommal választhat a magánnyugdíjpénztár és a megreformált állami nyugdíjpénztár között. A NAPI Gazdaság kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy az állami egyéni számlákon nyilvántartott összegből finanszírozzák a folyó nyugdíjkiadásokat. Ha marad pénz a kasszában, akkor azt állampapírba fektetik.
N. G.
