Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra, fogyasztási célra vásárolt termékek és szolgáltatások bekövetkezett átlagos árváltozását méri, emiatt nem tartalmazza a beruházásnak minősülő lakásépítést. Tartalmi köre a pénzben mérhető fogyasztás. Ehhez kivételként hozzátartozik az úgynevezett imputált lakbér, amivel a tulajdonos által lakott lakások használatát is figyelembe veszik.
A reprezentánsok a használati értéket meghatározó főbb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt mintegy 1100 termék-, illetve szolgáltatásféleség. Ezek árait a KSH területi igazgatóságainak dolgozói havonta írják fel a különböző településeken lévő üzletekben, szolgáltatóhelyeken és piacokon. A felírás napja minden hónap 2. és 22. napja közé esik. Ha egy reprezentánsból egy adott felíróhelyen több választási lehetőség is van, akkor az adott helyen leginkább keresett áru árát jegyzik fel. Ezzel párhuzamosan él az az elv 1992 óta, hogy - az adott tételek minőségi összehasonlíthatósága érdekében - az áruösszeírók lehetőség szerint folyamatosan ugyanannak a választékelemnek az árát írják fel. Megyénként minden egyes reprezentáns árát legalább egy helyen rögzítik, így reprezentánsonként havonta 35-150 ár érkezik be.
Egy-egy reprezentáns országos havi árát a mintában szereplő valamennyi ár egyszerű számtani átlaga adja. Ez alól csak a központilag rögzített árutételek kivételek (például a postai díj, telefontarifa, gyógyszer), itt közvetlenül a központi nyilvántartás adatait veszik át.
A fogyasztói kosár 156 árucsoportból áll össze, ezeknek a fogyasztásban elfoglalt súlyát - a két évvel korábbi esztendő statisztikái szerint - a nemzetgazdasági elszámolások adatai alapján határozzák meg, összhangba hozva a háztartás-statisztikai eredményekkel. Így a 2001-es súlyok az 1999-es fogyasztási szerkezetnek felelnek meg és minden hónapban azonosak. Az egyes fogyasztási árucsoportok árindexét a hozzájuk tartozó reprezentánsok egyedi árindexeinek súlyozott, néhány esetben pedig súlyozatlan számtani átlagaként határozzák meg.
(NAPI)
